Amikor a drót életeket ment

Minek köszönhető a magyarországi gépgyártás felemelkedése?

2016. március 29., kedd, 22:17

Címkék: autóipari beszállító célgépek drót gépgyártás gépipar légzsák Rhodius Kft. szűrő Vesz-Mont 2000 Kft

Sikerágazattá vált Magyarországon az egyedi gépgyártás, gombamód szaporodnak a célgépépítéssel foglalkozó cégek, a már meglévők pedig erőteljes növekedési fázisban vannak. Az egyedi gépgyártás sajátosságairól Trümper Gerald, a tapolcai Rhodius Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Fülöp Ádám gépészmérnök, Ángyán Zoltán gyártómérnök és Dobos Máté, a Vesz-Mont Kft. értékesítési menedzsere beszélt a TechMonitornak.

TechMonitor: Mit lehet tudni a Rhodius Kft.tevékenységéről?

Trümper Gerald: Tapolcán nagyjából 4 500 m²-en mintegy 200 munkatárs dolgozik, és a forgalmunk 99%-a külföld felé irányul. A gépkocsik légzsákrendszerében használt szűrők gyártása annyira egyedi tevékenység, hogy ilyen komplexitásban és darabszámban Magyarországon nincsen versenytársunk. A cég erőteljes növekedése 2009 körül indult el, amikor a németországi anyacég számos gyártási tevékenységet helyezett át Tapolcára. Az autóiparban a „best-cost country” lett az elmúlt évek varázsszava, ami röviden annyit jelent, hogy alacsonyabb költségszintű országokba kell telepíteni a gyártás minél nagyobb hányadát. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy a tapolcai üzem adja a cégcsoport összforgalmának mintegy 40%-át. Természetesen bizonyítanunk kellett, hogy a feladatokkal képesek leszünk megbirkózni. Most már a teljesen új gyártási projektek is Tapolcán indulnak, tehát eleve a magyarországi üzemre szabják azokat.

Milyen konkrét előnyökkel jár a magyarországi gyártás?

Trümper Gerald: A magyarországi bérköltség nagyjából a németországi egyharmada, ami a végtermék árában csak mintegy 10%-os árkülönbséget jelent, de a 10% árelőny garantálhatja a cég életben maradását. Az alacsonyabb óraköltség még a jelentős részben automatizált gyártási folyamatok esetében is komoly tényező, ezért a cég egyik nagy amerikai versenytársa például Mexikóba helyezte ki a termelését, mert a bérköltségek tekintetében így hozzánk hasonló előnyt tudott elérni.

Európában évente mintegy 16 millió autót helyeznek forgalomba, ez a szám a jövőben sem fog jelentősen emelkedni. Új gépjárműveket növekvő számban Ázsiában és Dél-Amerikában lehet értékesíteni. Mi főleg az európai piacra gyártunk, 2015-ben 60 millió – döntő részben a légzsákokban, de rezgéscsillapításra is használt – alkatrész hagyta el az üzemünket.

Az autóipari elköteleződés jelenleg jól prosperál, de természetesen veszélyeket is hordoz magában, ezért más területek felé is elkezdtünk terjeszkedni. Külön üzemben, nagyrészt manufaktúra-módszerekkel készítünk ipari szűrőkazettákat, amik nemcsak a por, hanem a pára kiszűrésére is képesek, ezek különösen jól használhatóak például a festőkamrákban, a vegyiparban vagy az olajfinomítókban. De a cég fejleszti és gyártja a BMW motorkerékpárok plexi szélvédőjének tartószettjét is.

Lehetséges lesz a jövőben a szűrők nyomtatása?

Trümper Gerald: Az évek folyamán a légzsákok robbanópatronja egyre kisebb lett, a nátrium-azid berobbanása tehát egyre kisebb területen történt, de egyre erősebb lett. A szűrőkhöz használt drót vastagsága ezzel párhuzamosan 0,4 mm-es átmérőről egészen 1,0 mm-ig növekedett, ezzel párhuzamosan kellett alakítani a kötési technológiát is. Egyedül a Rhodius képes ma 1,0 milliméteres huzalt feldolgozni, ami a kötőtűk fejlesztésének köszönhető. A 300 fokon bekövetkező heves robbanást ki kell bírnia a szűrőnek is. Lehetséges lenne, hogy a szűrőket – legalábbis azok prototípusait – 3D nyomtatással készítsük el, de milliós darabszámban, rövid ciklusidővel ez még nem realitás.

Jelenleg 0,6 mm átmérőjű huzallal dolgozunk, ami egytonnás spulnikon érkezik be a gyárterületre. Egy ilyen spulnira 454 km drót van feltekerve. Egy gyártósziget kötésből, előkonfekcionálásból és préselésből áll. A kötőgép a drótból cső alakú fonatot készít, majd a fonatot adott méretre darabolja. Szálszakadás a drót keménységétől függően, de általában ritkán következik be, ilyenkor azonban az egész szériát – 50–100 terméket – ki kell dobnunk, mert nem tudjuk, melyik terméknél történhetett a szakadás. A vágás során megmaradó kisebb, levágott drótmaradványokat manuális úton távolítjuk el. A fonatot azután az előkonfekcionálás során mindkét végén befelé visszahajtjuk a cső belsejébe, ezzel rövidebb, már kompaktabb drótcsövet kapunk, ami két okból hasznos: egyrészt a cső két végén a vágási felületek így belülre kerülnek, és később semmilyen robbanásra nem szabadulhatnak el, másrészt a rövidebb cső esetében a présgép hengereinek munkaútja is kisebb, lerövidül a ciklusidő.

A présgép a csövet belülről és kívülről is a kívánt méretre préseli össze. Nagyon fontos a prés út-erő ellenőrzése, mert a préselés dinamikája a szűrő homogenitását is befolyásolja. Így jön létre egy, a robbanásnak ellenálló, tömör szűrő, amely milliós darabszámban készül, mégis gyakorlatilag nincs köztük két teljesen egyforma darab, hiszen a drótfonat előre nem kiszámítható geometriában préselődik össze. Mivel pirotechnikai alkalmazásban kerül felhasználásra, semmilyen szennyeződés nem maradhat a szűrőn, ezért csak az alkatrészmosóból kivéve nevezhetjük azt készterméknek. Minden munkatárs felelős a saját maga által gyártott termékekért, ezért műszak végén és legalább egyszer a műszak közben is három kiválasztott alkatrész méreteit, súlyát kell rögzítenie a mérőszobában. Mintaterméket gyártottunk már egy végtelenített huzalból spirálisan összepréselt termékből, hiszen például a levágott drótmaradványok eltávolítása idő- és költségnövelő munkafázis. A Takata visszahívási kényszere miatt azonban jelenleg nincs a világon olyan mérnök, amelyik be merné vállalni egy új szűrőtechnológia bevezetését.

Trümper Gerald, a tapolcai Rhodius Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója

Ha új berendezés beszerzésére kerül sor, hogyan választják ki a gépgyártót?

Ángyán Zoltán: Ha gépépítésre kérünk be ajánlatot, a magyar célgépépítő cégek jellemzően nem olcsóbbak a nyugat-európai versenytársaiknál. Az alkatrészek persze ugyanannyiba kerülnek, de józan ésszel végiggondolva mégis azt feltételeznénk, hogy az itthoni alacsonyabb bérek az ajánlati árban is éreztetik hatásukat. Nyilván éreztetik is, ám a magyarországi cégek gyakran túlzott biztonsági tartalékot építenek be az ajánlati árba – mivel az adott géptípushoz sokszor nincs a németországi cégekhez mérhető tapasztalatuk –, így elveszítik az árelőnyüket.

Dobos Máté: Az alkatrészek aránya jellemzően a gép értékének 72%-a, a tervezési és összeszerelési költséget 15%-nak mondanám, a fennmaradó részt az egyéb költségek adják. Azzal csak egyetérteni tudok, hogy a versenyképes árképzéshez elengedhetetlen a sokéves tapasztalat, de az áron kívül a bizalom és a szervizháttér is a legfontosabb kritériumok közé tartozik.

Trümper Gerald: Így van, a megbízhatóságot az első helyre tenném, és az árat csak a másodikra. Talán a megbízhatósághoz tartozik az is, hogy ha ülünk egymással szemben, éreznie kell az embernek, hogy a partner kompetens az adott területen. Tíz ajánlatkérésből jellemzően csak egy megbízás születik, nagyon fontos tehát a gépépítő részéről a hosszú távú gondolkodás és a türelem. Először senki sem kap komplex, nagy feladatot, de nagy gondossággal kell eljárni az első kisebb munkánál is, mert abból eredeztethető a bizalom és a nagyobb megrendelések. Drótkötő vagy présgépet Magyarországon még senki sem gyártott, ezért érthető, hogy más típusú szerelőgépek nem számítanak döntő referenciának.

A megfelelő referencia is a legfontosabb döntési szempontok közé tartozik?

Dobos Máté: A mérnökség számára sokat számít egyegy felmutatott referencia, de a nagy cégek beszerzőinél ugyanúgy szinte a nulláról kell indulni, és azt kell bizonyítani, hogy náluk is megálljuk a helyünket.

Trümper Gerald: A megrendelő részéről viszont ugyanolyan fontos, hogy pontosan tudja specifikálni az általa igényelt gépet. Lehet úgy is gépet építtetni, hogy az ember csak az alkatrészt teszi le a gépgyártó elé, de ilyenkor a várható bizonytalanságok miatt az ajánlati ár is jóval magasabb. A mi követelményfüzetünk minden lényeges paramétert leír. Egy-egy gépre minimum három ajánlatot kérünk be, ami nem sok, de egyelőre nincs kapacitásunk több potenciális gyártó megismerésére.

Fülöp Ádám: Egy adott alkatrészt gyártó gépet százféle gépelemből ezerféleképpen lehet megépíteni. A gépgyártó azt választja, amihez könnyen beszerzi az alkatrészeket, és amiben már van tapasztalata, ám ez nem feltétlenül jó a megrendelőnek. Méret, működési jellemzők, kivitel, geometria, ergonómia: mindezt a megrendelőnek kell átgondolnia. A mi esetünkben sokat segített az, hogy az Vesz-Mont velünk együtt nézte meg a Németországban már működő gépet, így megismerhette az elvárásainkat is, ehhez javasolhattak megoldást. Az alkatrészek tekintetében a biztonsági berendezéseket, a vezérlést, a szenzorokat, a meghajtásokat specifikáljuk, itt nem szerencsés túlzottan egzotikus megoldásokat keresni.

Ángyán Zoltán: A szervizháttér jelentőségét nem lehet eléggé kihangsúlyozni. Németországban például a szerviz színvonala nagyon lecsökkent. Ha tíz évvel ezelőtt felhívtuk a németországi gyártót, a telefont egy idősebb mérnök kolléga vette fel, aki azonnal segített is nekünk. Mára nagyon felhígult a szervizszakma Németországban, míg Svájcban még mindig erősnek számít a terület, jobban figyeltek rá. A megfelelő támogatás márpedig azért is fontos, mert onnantól kezdve, hogy szériagyártásra alkalmas állapotban megkapunk egy berendezést, megszűnik minden támogatás, és teljesen szabad kezünk van a folyamatok optimalizálásában. Volt már példa arra, hogy a módosításainkat később a németországi gyárban is bevezették.

Milyen feladatra épült a Vesz-Mont Kft. által gyártott gép?

Fülöp Ádám: A tavaly – akár egyedi méretekre is – legyártott mintegy 9 000 szűrőkazetta gyártása automatizálás nélkül, sok kézi erőt alkalmazva történik. A Vesz-Mont által 2015-ben készített stancológép a lemezekből készített U-profilokból csíp ki derékszögű háromszögeket, hogy később a profilokat keretté lehessen összehajtogatni. Korábban minden kivágást kézzel csináltunk, most a géppel egy 12 kivágást tartalmazó profil két lépésben elkészül. A gép elődje Németországban működik, ott ismertük meg a működését. Utólag is kértünk a gépre módosításokat, a saválló acélból készült profil vágása kitörte a kivágó szerszám széleit – nem volt ideális az alapanyag, vagy akár a hőkezelés –, így ezen a téren módosításokra volt szükség.

Molnár László