Hogyan kell kiszámítani az összterhelést?

2022. február 25., péntek, 20:41

Címkék: energia energiaellátás energiafelhasználás energiafogyasztás energiamenedzsment TME villamos energia

Egy adott épület, létesítmény, lakás vagy gyártóüzem összterhelésének kiszámítása látszólag egyszerű dolognak tűnik. Mindazonáltal fontos figyelembe venni az összes készülék összterhelését, valamint a megfelelő hibahatárt betartani, és számos fontos változót szem előtt tartani. Ezenkívül nem szabad megfeledkezni arról, hogy az összterhelést ne keverjük össze az igényelt terheléssel. Kezdjük az elejétől.

Mi az az összterhelés?

Az összterhelés az összes eszköz teljes villamosenergia-fogyasztása. Ez az összes berendezés és készülék maximális terhelése egy adott időpontban, egy adott időtartam alatt. 15-perces időközönként, a legnagyobb energiafogyasztás időpontjában végzett mérések alapján határozható meg, amelyből átlagértékeket kapunk (kW-ban). Az új telepítés összterhelésének kiszámításakor az összes készülék névleges teljesítményének összegét kell figyelembe venni. A házak vagy lakások esetében a legfontosabbak a fűtőberendezések (beleértve a vízmelegítőket, például a kazánokat), elektromos tűzhelyek, indukciós főzőlapok, háztartási nagygépek, kályhák valamint az elektromos fűtés egyéb formái (fűtőfóliák). Ezeken kívül természetesen összesítjük az összes többi, sokkal kisebb energiafogyasztású készülékeket, mint például háztartási kisgépek, nagygépek, laptopok, világítás, stb. Ezen eszközök összteljesítménye (a továbbiakban: beépített terhelés) meg kell szorozni az úgynevezett koincidencia tényezővel, amely egy tipikus családi ház esetén 0,6. Emellett érdemes biztonsági ráhagyást számolni a váratlan teljesítményigényekre, mert előbb-utóbb megjelenik néhány új készülék; ez az érték azonban nem lehet túl magas. Ezen értékek összesített összege tekinthető a helyesen számított összterhelésnek.

Az újonnan tervezett építések esetén az összterhelés, azaz az összteljesítmény helyes becslése alapján javasolható, hogy milyen beépítést és milyen típusú kábelezést (mm2-ben megadott kábelkeresztmetszet) érdemes alkalmazni. Valójában a háromfázisú (400V) áramot igénylő készülékeket, például az elektromos tűzhelyeket vagy a nagyméretű indukciós főzőlapokat egyre gyakrabban használják családi házakban az egyfázisú (230V) áramot igénylő hagyományos készülékek mellett. Emiatt gyakran kiderül, hogy egy adott létesítményhez két külön csatlakozásra van szükség, mindegyik más-más kábelezéssel és teljesítményigénnyel.

Összterhelés és igényelt terhelés

Már maga az „igényelt terhelés” kifejezés is azt sugallja, hogy a fogyasztónak szóló energia adásvételi szerződésében meghatározott terhelésről van szó, amely azt jelzi, hogy mennyi energiát tudunk kivenni a hálózatból. Leggyakrabban az éves villamosenergia-fogyasztás mértékének elemzésével határozzák meg, ha ez lehetséges, vagy 15\perces időközönként mért igény alapján becsülik meg. Ha a mérés különösen nehéz, akkor az igényelt terhelést egyenlőnek kell tekinteni az összerheléssel. Az igényelt terhelés azonban soha nem haladhatja meg az összterhelést.

Elektromos fogyasztásmérő: LEM-40

Problémát okozhatnak azok a helyzetek, amikor az igényelt terhelés túl- vagy alulbecsült. Túlbecslés esetén a tényleges fogyasztáshoz viszonyított többletterhelést kötelezően fedezni kell (az átvevőnek kell fizetnie), és a nem igénybevétel ténye lényegtelen. Az alábecslés sokkal problémásabb, mivel a túlfeszültségi problémák idővel az elektromos terhelés növelésére kényszeríthetnek. Az áramváltóval felszerelt (a szerződéses terhelés túllépését lehetővé tevő) vállalkozásoknál túlzott energiafogyasztás léphet fel, ami az igényelt terhelés túlbecslésének sokszorosát meghaladó szerződési kötbéreket vonhat maga után. Ezért jobb, ha kissé túlbecsüljük a leszerződött teljesítményt és rendelkezünk egy bizonyos biztonsági ráhagyással, mint egy kicsit is alábecsüljük.

Az összterhelés és az energiafogyasztás közötti különbség

A tényleges energiafogyasztásnak mindig alacsonyabbnak kell lennie, mint az összterhelés. A tényleges fogyasztás és az összterhelés közötti különbség a fent említett hibahatár. Nemcsak azért van rá szükség, hogy a villamosenergia-fogyasztó a jövőben ezt a többletet felhasználhassa, amikor megnő az elektromos fogyasztók száma otthonában. Ez a tartalék egyben a biztonsági puffer is minden rövidzár- és túlterhelés elleni védelemhez. Ez egy egyszerű ténynek köszönhető: a túláram relé leold, amikor a terhelési áram átlépi az összeterhelés alapjel-határát, ami se nem kényelmes se nem biztonságos. Természetesen van lehetőség növelni az összterhelést, ami azonban többletköltséggel és a hálózatra történő újracsatlakozással jár.

Családi házak és lakások összterhelése

Mint már említettük, a fűtőberendezések befolyásolják a legnagyobb mértékben az összterhelés értékét. Ide tartoznak az elektromos tűzhelyek, főzőlapok, átfolyós vízmelegítők és kazánok vagy elektromos fűtőberendezések: fűtőtestek, fűtővezetékek vagy fűtőfóliák. További változó a lakás vagy ház mérete, azaz a fűtendő terület és az áramfogyasztók száma. Alapszabály, hogy egy tipikus távfűtéses panellakás (garzonlakástól 4 szobás lakásig) átlagosan 5-15 kW teljesítményt igényel a háztartás igényeinek kielégítéséhez. Elektromos fűtésű családi ház esetén ez az érték csak magára a fűtésre lehet elegendő; ezért az összterhelést meg kell duplázni, de a teljes érték - minden készülékkel együtt - nem haladhatja meg a 40 kW-ot. További változók az adott házban vagy lakásban élők száma és a csatlakoztatott eszközök használatának módja. Mindezek a változók közvetlenül arányos módon kapcsolódnak a villamosenergia-fogyasztáshoz, így a becsült összterheléshez: a ház területének, a lakók számának vagy a fogyasztók számának növekedése közvetlenül a tényleges energiafogyasztásban jelentkezik, az igényelt terhelésen belül kell lennie, amely többé-kevésbé megegyezik az összterheléssel.

A cikk forrása:

www.tme.eu

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
BESZÁLLÍTÓI KAPCSOLATOK

Itt a lehetőség tajvani kapcsolatokat építeni!

Média Partnerek