Bepillantás a hajtástechnika jövőjébe

Kérdezzen a TechMonitor szakértőjétől!

2017. július 28., péntek, 06:00

Címkék: Chemplex hajtásrendszer hajtástechnika Hannover Messe ipari robot kiss lászló kollaboratív robot optoforce kft. robot robotika

Közkedvelt rovatunkban a hajtástechnikai rendszerek tervezésében kis híján 20 éves tapasztalattal rendelkező Kiss László jelentkezik hónapról hónapra izgalmas kérdésekkel és válaszokkal a szakterületéről, trendekről, újdonságokról vagy éppen nem hétköznapi hajtástechnikai megoldásokról.

Kiss László: Mi változhatna vajon egy olyan tradicionális iparágban, mint a fogaskerekes hajtástechnika? – Semmi! – gondolhatnánk, pedig nem így van.

Az évente Németországban megrendezett Hannoveri Vásár – Industrial Automation, Energy, Industrial Supply stb. –, ahogy a hivatalos neve mutatja, a világ legnagyobb ipari rendezvénye. A kiállítás most is betekintést engedett a várható (közel)jövőbe. Annyi változás, annyi trend van, hogy ez a cikk nem is lesz elegendő a felsorolásukra.

Kezdjük azzal, amit a szervohajtások terén tapasztaltam. Soha ennyi szervomotorgyártót nem láttam még felvonulni, mint az idén, pedig többször voltam már Hannoveri Vásáron. Szinte minden nagyobb villanymotorgyártó standján megjelentek ezek a hajtások, nem beszélve az egy-egy speciális alkalmazásra vagy csak a szervomotorra ráálló cégekről.

A szervók ilyen mértékű berobbanásának hajtóereje nyilván a robotok elterjedése, hiszen minden robotba számos szervomotort építenek be. Azáltal, hogy sok cég be tud lépni a tömeggyártásba, a motorok egyre olcsóbbak lesznek, így sok esetben árban is fel tudják majd venni a versenyt a hagyományos háromfázisú motor-frekvenciaváltó kombinációkkal. Ennek örömteli következménye várhatóan az lesz, hogy ezek a jól vezérelhető alkalmazások leszivárognak majd az olcsóbb célgépekbe is. Természetesen cserébe meg kell majd tanulni a programozásukat.

Másik jól körvonalazható fejlődési folyamatot a sokat emlegetett ipar 4.0 vagy IoT (Internet of Things) témakörben láttam. Arra most nem térek ki, hogy ezek mit is jelentenek pontosan (Google a barátod), beszéljünk inkább arról, hogy mit hoznak majd ezek a folyamatok magukkal. Azt láttam, hogy sok új ötlet van, és sok gyártó keresi a helyét. Tény, hogy egyre olcsóbban és egyre egyszerűbben tudunk egyre több mindent mérni. Hőmérsékletet, nyomást, áramlást, rezgést. A mért jelet pedig egyre egyszerűbben tudjuk eljuttatni bárhová (irányítóközpont, vállalati felhő vagy felhő) további feldolgozásra, összehasonlításra.

A nagy mennyiségű adatot aztán ki-ki hogyan fordítja a termelése javára, azt majd látni fogjuk, de egy kézenfekvő ötlet pl. a meghibásodások előrejelzése.

A hajtástechnikában ennek az lesz az egyik következménye, hogy a berendezések állapotát egyszerűen, könnyen és olcsón lehet majd monitorozni, ezzel akár előre lehet jelezni a meghibásodást, és időben el lehet hárítani a hibát, vagy fel lehet készülni a javításra. Az egyéni tapasztalatokat egymással könnyen meg lehet osztani, így ahogy gyűlnek az adatok, egyre pontosabbá válik a következtetések levonása is. Arra pedig, hogy lassan egy egész gyártósort egy okostelefonnal bárhonnan lehet irányítani, terjedelmi okokból ki sem térek.

A változásokat nagyon jól mutatja az is, ami a villanymotorok terén zajlik. Ki hinné, hogy egy ilyen egyszerű berendezés is, mint a villanymotor, a középpontba tud kerülni? Pedig így van: az energiahatékonyság jegyében a villanymotorok fogyasztása – és az az irgalmatlanul magas szám, ami az éves villanymotor-értékesítéseket mutatja – van a fókuszban, hiszen a szabályzások évről évre egyre jobb hatásfokú elektromos motorok gyártására kényszerítik a gyártókat.

Jelenleg az IE4-es kategóriánál tartunk, amelyek a 2016-ban még elfogadott IE2-höz képest átlagosan 3-4%-kal magasabb hatásfokkal üzemelnek. Mivel számszakilag csekély eltérés érzékelhető, ezért önállóan nem érdemes csak ezt figyelembe venni. Hanem mit? „A hatékony termék hatékony üzemeltetését!” A hangsúly az előre programozott, öntanuló és az egyes elemek kommunikációján alapuló rendszerekre helyeződik át. A vásárlóknak nem az olcsó villanymotorok beszerzésére, hanem a berendezések költséghatékony üzemeltetésére kellene sokkal jobban figyelniük. A kiállításon több helyen láttam IE6-os jelölést is, ami persze több kiállító partneremet megmosolyogtatott, de az biztos, hogy a folyamatnak még közel sincs vége. Ezzel persze a villanymotorok egyre drágábbak lesznek, de hogy pozitív gondolattal zárjam a kört, kanyarodjunk vissza ahhoz a lelkesítő hírhez, hogy a szervók egyre versenyképesebbek.

Ez a rövid cikk csupán ízelítő abból, amit a Hannoverben töltött pár nap alatt tapasztaltam. Ha hajtástechnikáról olvasna még érdekességeket, az alábbi QR-kóddal szakmai blogomra jut.

Sorozatunk hagyományának megfelelően megszólaltatunk egy nagy tapasztalattal rendelkező gépépítő kollégát is, jelen esetben Dömötör Ákost, az Optoforce Kft. ügyvezető igazgatóját.

A robotokra irányuló legtöbb megkeresés továbbra is az autóipar és az elektronikai összeszerelő ipar felől érkezik hozzánk, de tény, hogy egyre kisebb cégméret esetén is megfizethető és megtérülő lehet a robotika alkalmazása. A robotok térhódításában eddig alapvető korlátot jelentett a speciális szakismeret igénye, ez a korlát azonban a robotok használhatóságának növekedésével párhuzamosan válik egyre alacsonyabbá.

Az idei Hannoveri Vásár egyértelmű üzenete a kollaboratív robotok térnyerése volt. Olyan gyártók is bemutattak együttműködő robot modelleket, amelyek eddig nem fókuszáltak erre a területre. A hagyományos típusok még mindig olcsóbbnak számítanak, de az együttműködő robotok az egész gyártócellát tették sokkal olcsóbbá és kompakttá. Aktív munka folyik a karvégi megoldások fejlesztésén is, az adaptív megfogók hiánya ugyanis a robotok kollaboratív képességeit is elveszi. A közeljövőben ezen a területen is számos fejlesztés bemutatása várható.

A robotikában az IoT – vagy a koncepció ipari vetülete, az ipar 4.0 – leginkább a robotok távoli programozhatóságában és a robotok szenzoraival felvett adatok összegyűjtésében és kiértékelésében mutatkozik meg. Véleményem szerint 10-20%-os hatékonyságnövekedés érhető el a gyártási folyamatoknál pusztán azzal, hogy megértjük és kielemezzük azt, hogy mi is történik valójában a roboton.

Új kérdések és új válaszok a TechMonitor következő lapszámában!

Hajtástechnikai kérdése van? A TechMonitor szakértője ingyenes és gyors tájékoztatást nyújt az optimális választáshoz. Kérdését, kérem, küldje az editor@techmonitor.hu e-mail-címre!

Kapcsolódó cikk:

Mennyi egy házi macska átlagéletkora?... avagy két lépés, ami meghosszabbítja a homlokkerekes hajtómű élettartamát

A fesztivál legjobb nője… avagy hogyan csípjük meg a bálkirálynőt

Úgy kell az AC-fék a villanymotornak, mint az agyunknak egy jó ásítás

Nem kell mindig PLC!

Mit tenne, ha látná, hogy billeg az autója az emelőn?

Régi villanymotor – új frekvenciaváltóval. Érdemes megpróbálni, vagy a régi villanymotor kuka?

Mit tegyen, hogy elkerülje minden gyártócég rémálmát?

Még egy gondolat a kúpkerekes hajtóműről

​A kúpkerekesen nem fog ki semmi!

Használjunk bátrabban kúpkerekes hajtóművet!

Hogyan törjünk össze egy csigahajtóművet a lehető legrövidebb idő alatt?

Hol van igazán elemében a csigahajtómű?

Mire nem jó a csigahajtómű?

Mi a trükkje a megfelelő hajtóműtípus kiválasztásának?

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek