A tűzihorganyzás jelene és jövője

Kutatási és fejlesztési eredmények, ipari trendek a párizsi INTERGALVA rendezvény tükrében

2013. augusztus 06., kedd, 12:20

Címkék: dr. Török Tamás felületkezelés galvanizálás INTEGRALVA korrózióvédelem környezetvédelem Miskolci Egyetem Nagév Nemzetközi Ólom és Cink Elemző Csoport tűzihorganyzás

Köztudott, hogy a szénacélból készült szerkezetek korrózióvédelmének egyik leghatásosabb módja a tűzihorganyzás. A cinkolvadék-alapú és általában 450 °C körüli hőmérsékletű fürdőkbe mártással kialakítható védőréteg képzésére szakosodott cinkkel bevonó üzemeket, illetve vállalkozásokat legnagyobb részt Európában összefogó, de az egész világra kiterjedő hatókörrel működő szakmai szövetség, az Európai Tűzihorganyzók Szövetsége (European General Galvanizers Association – EGGA) szervezésében három évenként rendeznek nemzetközi konferenciát, nagyszabású kiállítással bővített formában. A 23. ilyen rendezvényre, az INTERGALVA konferenciára legutóbb 2012-ben, Párizsban került sor.

 
Az egyesült Európa egyik központjában, Párizsban, ezen a nemzetközi konferencián a mostani pangó pénzügyi és még mindig a recesszió jeleit magán hordozó világgazdasági helyzetet is érintő bevezető előadásokban bőven volt szó Európa versenyképessége megőrzésének szükségességéről. Emellett sok olyan technikai és környezetvédelmi jellegű fejlesztésről is, amelyek révén a tűzihorganyzással cink alapú védőbevonatot készítő korszerű, illetve versenyképes gyártástechnológiákat és bevonó berendezéseket, vagy akár kulcsrakész átadásra, egy-egy komplex horganyzó üzemet szállítani képes cégeket ilyen körülmények között is szívesen látják a nemzeti és nemzetközi beruházások piacán. A kínai előadó, a rohamosan bővülő kínai tűzihorganyzó ipart és a legfontosabb ottani piaci lehetőségeket részletesen bemutatva erre is kitért. Noha Kínában egyébként már jelenleg is mintegy 1200 tűzihorganyzó üzem működik, de a környezettechnikai fejlesztéseknek arrafelé még igen nagy tere van, hiszen az ottani üzemek 14 százalékánál még nincs megfelelő szennyvízkezelés, és 76 százalékánál pedig egyáltalán nincs füstgáztisztítás. A tűzihorganyzáshoz szükséges alapanyag, a cink fém elsődleges forrásokból, azaz érceikből kinyerve, bőségesen rendelkezésre áll, és a globális termelési adatok és az új bányanyitási előkészületek megnyugtatóak ebből a szempontból, jelentette ki előadásában Don Smale, a Nemzetközi Ólom és Cink Elemző Csoport (ILZSG) főtitkára.
 
A világ 50 országából 500 szakember érkezett a rendezvényre
 

A szakma az emberért

Sokak figyelmét megragadó előadás hangzott el a cink, mint mikroelem hiányára a táplálkozásban visszavezethető betegségek elleni küzdelemről a világ olyan fejletlen régióiban, mint például Peru és Nepál, ahol az UNICEF felmérése szerint a közelmúltig a legnagyobb mértékű volt a hasmenéses csecsemőhalandóság és a növekedésben cinkhiány miatt visszamaradt fejlődésű kisgyermekek aránya. Ennek orvoslására hirdetett humanitárius küzdelmet egyébként a világ tűzihorganyzó iparával is kapcsolatot tartó bányatársaságok és cinkkohászati vállalatok közül sokat tagjai között tömörítő nonprofit információs szövetség, a Nemzetközi Cink Szövetség (IZA) is több millió dollárral támogatta.
 

Élénk az ágazati kutatási tevékenység

A cinknek szigorúan a bevonó technikákban történő felhasználására vonatkozó előadások esetében az egyetemi, akadémiai kutatók közül többen is foglalkoztak olyan újszerű utókezelő technikákkal, amelyek között szerepelt antibakteriális hatású felületi film képzésére alkalmas módszer is, és több olyan nanotechnológiai eljárás, amelyekkel a cinkkel bevont acéltárgyak elsősorban esztétikai szempontból kellemetlen korróziós felületi elváltozásának, az úgynevezett fehérrozsdának a hatásos gátlása oldható meg. A jelentős kutatási költségvetéssel és több éves futamidőben végzett kutatások foglalkoztak rangos egyetemi kutatócsoportok együttműködésében a tűzihorganyzott acélszerkezetek olyan mechanikai, szilárdsági és hegesztéstechnikai kérdéseivel, amelyek különösen a közúti és vasúti járműgyártásban, továbbá az út- és vasúthálózatok építésében, valamint felújításában rendkívül  fontosak. Ilyen szerkezeteknél ugyanis a váltakozó terhelés melletti igénybevétel a különböző kötőelemek, csavarok, összekötők, gépkocsi alvázak, egyéb hegesztett felépítmények, hidak és sok más, hasonló funkciójú és a tűzihorganyzó technológiát alkalmazva cinkkel bevont acélszerkezeti elem várható élettartamát befolyásolhatja. A tervezőket és fejlesztőket ezek az aggodalmak már viszonylag régtől foglalkoztatják, és sajnos még ma sem tisztázott minden kérdés. Emellett természetesen a legújabb fejlesztésű nagyszilárdságú és tűzihorganyzással bevont acéltípusoknál is el kell végezni mindezeket a terhelési vizsgálatokat. Ilyen kutatások eredményeiről francia, német és spanyol kutató teamek vezetői egyaránt részletesen számot adtak. A franciaországi Metz Egyetem által vezetett kutatócsoport eredményeiről például Etienne Petit számolt be, akik a belgiumi Umicore kohászati nagyvállalt támogatását is elnyerték a kutatásaikhoz, míg a németországi teamben a dortmundi műszaki egyetemi kutatók mellett darmstadti és drezdai szakértő csoportok is együtt dolgoztak e biztonságtechnikai szempontból is kiemelt jelentőségű kérdéskör tisztázásán. A tűzihorganyzott termékek különleges foszfátozó vagy permanganátos vizes oldatos utókezeléssel színezése tárgyában japán (Tanaka Galvanizing Co.) előadótól hangzott el nagyon érdekes beszámoló.
 
A konferenciát kiállítás is gazdagította

Gépek és berendezések

A tűzihorganyzó ipar számára korszerű nagyberendezéseket, de akár kulcsrakészen átadható komplett gyártósorokat és egyéb gyártástechnológiai újdonságokat kínálók közül néhányan tudományos igényességgel összeállított előadások formájában, többek pedig kiállítási standokon tájékoztatták az érdeklődőket. A kiállítók között egyébként azok a cégek is jelen voltak, akik például Magyarország legújabb darabáru-horganyzó üzemének (Nagév Cink Kft., Ócsa) létrehozásában közreműködtek az üzemi berendezések és a nagyon korszerű folyamatszabályozó rendszerek szállításával és beüzemelésével.
 

Új kutatási eredmények a kültéri korrózióvédelem területén

A konferencián – a horganyzott termékek, illetve tesztlemezek kültéri és hosszú távú, akár több évtizedes elhasználódásával foglalkozó tudományos előadások révén – megerősítést nyert, hogy a tűzihorganyzással lehet az egyik leghatásosabb módon védeni a korróziótól az ötvözetlen szénacél szerkezeteket. A prágai SVÚOM nemzeti korrózióvédelmi kutatóintézet vezetője, Kreislová asszony részletesen beszámolt a vonatkozó nemzetközi szabványokban (például az EN ISO 9224 szabványban) történt változásokról és saját korróziós vizsgálataikról is. E vizsgálatok rendkívül hasznos, friss adatokat szolgáltatnak a folyamatosan fejlődő cinkalapú bevonatokkal védett acéltermékek kültéri korróziós elhasználódásának üteméről és az azt döntően meghatározó környezeti befolyásoló tényezőkről. Újabb és újabb feladatot jelentenek ezeknek a tesztvizsgálatokra szakosodott kutató laboratóriumoknak azok az újabb horganyzástechnikai fejlesztő kutatások, amelyek a cinkolvadékok újfajta ötvözése (jelenleg elsősorban alumíniummal és magnéziummal) által igyekeznek javítani – részben kiváltva a régebbtől használt ötvözőket (Pb és helyettesítői, Sn, Bi, Ni stb) – a cinkbevonatok korrózióállóságát, és mindezt igyekeznek minél kisebb mennyiségű bevonó anyag, azaz cink felhasználása mellett tenni.
 
Előadás a tűzihorganyzó ipar csúcstalálkozóján
 

Nyilvánosság a szakmáért

Az acélszerkezeteknél horganyzással hosszú távon gazdaságosan megvalósítható korrózióvédelem egyre szélesebb körben történő elfogadtatásáért természetesen az ebben leginkább érdekeltek, azaz a fejlesztők, tervezők, gyártók és végfelhasználók egyaránt nagyon sokat tehetnek, főként úgy, hogy a hagyományos szakmai-tudományos nemzetközi konferenciák jelentette nyilvánosság mellett a média és az internet adta lehetőségeket is kihasználják. A konferencia egyik, nagy visszhangot kiváltó előadása éppen ezt a témát dolgozta fel, felkeltve a résztvevők figyelmét a körültekintő és hiteles tájékoztatás fontosságára ezen a területen is. A párizsi INTERGALVA, amelyen mintegy 50 országból csaknem 500 szakértő vett részt – szakmai, tudományos párbeszéd helyszíneként –, az információközvetítő szerepben is kiválóra vizsgázott, bemutatva a világ legkorszerűbb technikai megoldásait és a legújabb fejlesztési eredményeit az acélszerkezeteknek tűzihorganyzással megvalósítható hatékony felületvédelmében.
 

Magyar előadó magyareredményekről

Magyar kutatók eredményeiről – a horganyolvadék speciális ötvözésének hatására kialakuló felületszínezésről – számolhatott be jelen összeállítás szerzője, aki ezen a konferencián hazánkból egyedül képviselte a magyarországi tűzihorganyzásban érdekelt szakmai-tudományos közösségeket, vállalkozásokat (Magyar Korróziós Szövetség /HUNKOR/, Magyar Tűzihorganyzók Szövetsége /MTSZ/, Nagév Cink Kft. stb.), továbbá e témakörrel jelenleg kutatási feladatok szintjén is foglalkozó akadémiai (MTA) és egyetemi (például a Miskolci Egyetemen) csoportokat.
 
 
Dr. Török Tamás egyetemi tanár, intézetigazgató
Miskolci Egyetem Metallurgiai és Öntészeti Intézet
Kémiai Metallurgiai és Felülettechnikai Intézeti Tanszék
www.metont.uni-miskolc.hu
fektt@uni-miskolc.hu
 
A cikk megjelent a FELÜLET című magazin 2013. májusi számában
Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek