Milyen lesz a jövő munkahelye? És kinek lesz?

2018. szeptember 17., hétfő, 22:51

Címkék: állás állásajánlat állásbörze álláskereső ICT informatikai képzés ipar 4.0 képzés képzési központ mérnöki állás munkaerő munkaerőpiac műszaki képzés

Az Európai Bizottság nemrég egy látványos charton foglalta össze, hogy mennyiben fog változni a munkavégzés a jövőben, milyen szakmák fognak eltűnni, és milyen területek fognak felemelkedni az egyre magasabb fokú digitalizáció és az ipar 4.0 következtében.

Talán nem lep meg senkit a következtetés:

AZ INFORMATIKA LESZ A NYERŐ ÁGAZAT.

De ne szaladjunk így előre: először is, milyen munkaterületeken lesz a legnagyobb a visszaesés, azaz kik aggódhatnak leginkább a munkahelyükért? A robotika és mesterséges intelligancia jelenlegi fejlődése alapján nem a vízveteték szerelőknek kell új munka után nézni, és még csak nem is a betanított raktári munkásoknak kell aggódniuk. Ezeket a mozgással járó fizikai munkákat úgy tűnik, hogy sokkal nehezebb robotizálni, mint azt korábban gondoltuk – a mi életünkben jó eséllyel el sem jön el ez az időszak.

Az adminisztratív, irodai munkák fognak legnagyobb arányban megszűnni a Bizottság szerint, mivel ezek az adminisztratív folyamatok okos szoftverekkel egyre jobban automatizálhatók. Rajtuk kívül a gyári munkások és a szállítmányozásban dolgozók sem érezhetik magukat biztonságban (igaz, a gyári élő munkaerő lecserélése robotokra egy évtizedek óta tartó folyamat). A leépítések milliókat fognak érinteni Európában, de persze ez nem egyik pillanatról a másikra fog bekövetkezni.

Viszont éppen ezért több százezer munkavállalóra lesz szükség, akik ezeket a programokat megírják, adatbázisokat építenek hozzájuk és akik a robotokat fejlesztik. Már most évi 120.000 állás létesül Európában az ICT iparágban, 2020-ra akár 825.000 betöltetlen informatikai vagy matematikához kapcsolódó állás lehet Európában!

ÍGY JÖN BE AZ ÁTKÉPZÉS ÖTLETE

Sok százezer adminisztratív munkahely megszűnik, viszont tömegével kellenek programozók: ezzel az állami oktatás nem tud lépést tartani. Nem véletlen, hogy az utóbbi három évben gombamód elszaporodtak a programozói magániskolák Magyarországon (első sorban Budapesten) is. Ezek az iskolák jellemzően diplomás, de nem informatikus felnőtteket képznek ki informatikusnak viszonylag rövid képzéseken. Megkérdeztünk egy népszerű programozó iskolát, a Prooktatást, hogy mik ennek az átképzésnek az eddigi tapasztalatai.

Mennyire reális, hogy tömegesen képezzünk át embereket és váljanak programozóvá?
(Tanay Marcell ügyvezető válaszol)

- Sokkal több ember válhat programozóvá, mint azt gondolnánk. Ennek ellenére az elképzelés, hogy emberek tömegei pár hónap képzés után kész programozók lesznek, nem egészen reális. A különböző szofverfejlesztő képzéseken nagyon sokan kiesnek menet közben, vagy elvégzik ugyan, de nem tanulják meg rendesen.

Akkor nem is érdemes belevágni?

- A szoftverfejlesztést oktató cégekkel szemben mi a Prooktatásnál a fokozatosságban hiszünk. Az első lépés, hogy a jelentkező egy „beugró” teszt megírásával indít. Miután megismertük a képességeit utána tudunk ajánlani neki tanfolyamot. Az első tanfolyamunkon a HTML és CSS nyelveket lehet megtanulni. Ez a tudás alkalmassá teszi diákjainkat egy reszponzív, kor igényeinek megfelelő weboldal elkészítésére és megismerhetik a webfejlesztés fejlesztő környezetét. Ez után érdemes megtanulni a szerver oldali programozás egyik nyelvét a: PHP / MySQL, azaz back-end-et. Így megtanulják az adatbázisok felépítését, működését, és az objektum orientált programozási szemléletet. Majd végül a harmadik modulon elsajátítják a JavaScript programozást, amivel rengeteg egyéb mellet például web applikációkat is programozhatunk.

És a szoftver fejlesztés?

- Aki idáig eljutott, az már biztosan el tud végezni egy szoftverfejlesztő képzést is, ebben biztos vagyok.  Érdemes ezt a sorrendet betartani, mert a szoftverfejlesztő képzések általában drágák, ráadásul több hónapra kiesünk a munkából is, amit a legtöbb ember nem tud megengedni magának. A Prooktatás tanfolyamai jóval olcsóbbak, és munka mellett (munka után) lehet őket végezni. Tehát sokkal kisebb a kockázat, mint ha egyből belevetnénk magunkat egy szoftver programozó képzésbe mindenféle előzetes programozási ismeret nélkül.

Mennyire sikeresen tudnak elhelyezkedni ezek a tanulók az új tudásukkal?

- Abszolút. Persze, minden cég tapasztalt programozót keres, de olyat már nem találnak, így elfogadják a kezdők jelentkezését is. Vannak, akiket mi helyezünk el. Most is van egy cég, aki három nálunk végzett PHP / SQL teljesen junior programozót is felvenne és kiképezne, de amikor végig telefonáltuk a szóba jöhető volt diákjainkat kiderül, hogy már majdnem mind egy új cégnél sikeresen elhelyezkedett, vagy megmaradt ugyan a munkahelyén, de új feladatokkal, magasabb fizetésért. Többen pedig tovább tanultak, és hamarosan szoftverfejlesztő lesz belőlük.

Kik a jelentkezők, mit lehet róluk tudni?

- A jelentkezőink nagy része 24 és 36 év közötti, tehát már nem diák, és kb. háromnegyedük valamilyen humán területen szerezte diplomáját, jellemzően ilyen területen is dolgoznak. A többiek műszaki / informatikai háttérrel már rendelkeznek, de az állami oktatás nem adott nekik elegendő gyakorlati, naprakész tudást ahhoz, hogy el tudjanak helyezkedni a szakmában.

www.prooktatas.hu

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek