Változik a Munka törvénykönyve júliustól

Csökkenhet a kölcsönzött munkaerő létszáma az új jogszabály miatt

2012. május 01., kedd, 21:58

Címkék: Munka törvénykönyve Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége Trenkwalder Magyarország

Jelentősen csökkenhet a kölcsönzött munkavállalók létszáma a júliusban hatályba lépő új Munka törvénykönyve (Mt.) miatt, és ez egyben a foglalkoztatottság csökkenését eredményezheti, mivel a kölcsönzött dolgozók várhatóan nem kerülnek át teljes mértékben a kölcsönvevőhöz belső állományba.

– Jelenleg is folynak a szakmai egyeztetések a Munka törvénykönyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről, amelyekről az SZTMSZ a munkáltatói érdekképviseletekkel is tárgyalt – mondta el Köves Balázs, a Trenkwalder Magyarország értékesítési és marketing vezetője, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke május 1-jén az MTI-nek. Kiemelte: ha a rendelkezések jelenlegi formájukban lépnek életbe, akkor statisztikai szintű romlás történne a foglalkoztatottságban, és Magyarország gazdasági versenyképessége is romlana. Az SZTMSZ és a munkáltatói szervezetek ennek megelőzésére megtették módosító javaslataikat a szaktárca felé.

A szakértő szerint amennyiben az Mt. jelenlegi formájában lép életbe, úgy a vállalatok a munkaerő-kölcsönzés megszüntetése mellett dönthetnek, emiatt pedig a kölcsönzött állományt biztosan nem vennék át teljes mértékben saját állományukba. – Így véglegesen elveszhet a kölcsönzésen keresztül létrejött munkahelyek 30, de akár 60 százaléka is – mondta. Köves Balázs úgy vélte, a szféra egy része a szürkezóna irányába fog elindulni, a külföldi termelő cégeknek ez ugyanakkor nem megfelelő megoldás. – Át fogják gondolni, hogy van-e rugalmas foglalkoztatásra lehetőség, vagy extrém esetben át kell helyezniük a gyártásukat Magyarországról – tette hozzá.

A Trenkwalder és az SZTMSZ a legfőbb problémát egyrészt a határozott idejű munkaszerződések szabályozásában látja. Míg jelenleg a határozott idejű szerződést tetszőlegesen meg lehet hosszabbítani, illetve újra lehet kötni, addig az új Mt. már nem ad lehetőséget azonos felek között a hat hónapon belüli meghosszabbításra vagy újabb határozott idejű szerződésre munkaszervezési okra történő hivatkozással. Köves Balázs szerint ez azért probléma, mert sok gyártó, termelő cég a megrendeléseihez igazítja a munkaszerződéseket, melyet a jövőben nem tehetne meg. Így a már betanult munkaerő elveszíti a munkalehetőséget, a kölcsönbeadónak új munkatársakat kell toboroznia, a kölcsönvevőnek pedig betanítani őket. Ezért azt javasolták, hogy munkaszervezési okra – például újabb megrendelésekre – hivatkozva újra lehessen kötni a határozott idejű szerződést - mondta.

Kifogásolta azt is, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén júliustól végkielégítést kell fizetni a dolgozók részére, mivel kérdéses, hogy a kölcsönbeadó hogyan vonja össze a különböző kölcsönvevőknél eltöltött időszakot és hogyan lehet megfinanszíroztatni a jelenlegi kölcsönvevővel az előzőnél töltött időt. – Egyik termelő cég nem fogja kifizetni, hogy előtte a dolgozó a másik vállalatnál dolgozott – mondta Köves Balázs, aki szerint ez pontosan abba az irányba hat, hogy a kölcsönző cégeknek ne legyen érdekük áthelyezni a dolgozót, mert senki nem fogja megfizetni számukra a végkielégítést.

Életszerűtlennek tartja azt is, hogy a felmondási idő az éven belüli kölcsönzötteknél 15-ről 30 napra nőne, mivel ez ideiglenes foglalkoztatásnál csökkenti a rugalmasságot és növeli a költségeket. A csoportos létszámleépítés kapcsán elmondta: az, hogy ennek szabályait alkalmazni kell a munkaerő-kölcsönzésre is, teljesen ellehetetleníti a szférát, hiszen folyamatos csoportos leépítésben lenne minden kölcsönbeadó. Kifejtette: még egy közepes méretű kölcsönző cég is több mint 30 munkavállalót küld el havonta (többet is vesz fel), és nem tudja előtte 30 nappal, hogy kiknek kell felmondania. A munkaerő-kölcsönzés fő funkciója, hogy a kölcsönbeadó a munkaerőigény megszűnése esetén megpróbálja a dolgozót máshol elhelyezni, máshova kikölcsönözni. Ezt a lehetőséget azonban nem ismerheti a csoportos leépítés bejelentésének időpontjában.

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyképesség megtartása érdekében egyre több munkaadó keres a hagyományos foglalkoztatási formáktól eltérő megoldásokat. – A cégek a válság után nem tudták, nem akarták, vagy nem merték bővíteni belsős állományukat, így az új munkahelyek jelentős része munkaerő-kölcsönzés keretében jött létre – jegyezte meg.

Míg 2008-2010 között a foglalkoztatottság jelentősen nem nőtt, addig a kölcsönzöttek száma körülbelül 60 százalékkal emelkedett; ez körülbelül 50.000 munkavállalót jelent. – 2010-ben már 130.000 ember dolgozott kölcsönzöttként, és a kölcsönző vállalatok több mint 150 milliárd forint adót fizettek – ismertette Köves Balázs. Hozzáfűzte, hogy a gyártó, termelő vállalatoknál, nagy beruházóknál – akik a munkaerő-kölcsönzés legfőbb igénybevevői – nincs alternatívája a kölcsönzésnek. Többszörösen visszaigazolódott, hogy a munkaerő-kölcsönzésen keresztül betöltött állások jelentős része egyáltalán nem is jönne létre (vagy megszűnne), ha nem létezne ez a jogintézmény.

MTI

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció