Újabb termelési rekordot ért el a német szerszámgépipar

A termelés várhatóan 2018-ban is növekedni fog

2018. április 21., szombat, 07:06

Címkék: automatizálás elektromobilitás export gépipar import munkaerőpiac Németország VDMA

A német szerszámgépipar halmozza a gyártási rekordokat. Az ágazat 2017-ben négyszázalékos növekedést ért el, így a szektor mintegy 15,7 milliárd eurós forgalmat realizált. A VDW (Német Szerszámgépgyártók Szövetsége) idén további ötszázalékos növekedésre számít.

2017-ben is az export volt a növekedés motorja, így a német szerszámgépek 71 százaléka külföldön talált gazdára. Az export nyolc százalékkal emelkedve 10,1 milliárd eurót tett ki a karbantartást és a pótalkatrészeket nem számolva. A belföldi megrendelések ugyanezen időszak alatt három százalékkal csökkentek.

A német szerszámgépek iránt Amerikában mutatkozott a legnagyobb kereslet mintegy 20%-os növekedéssel. A kontinensen belül az átlagnál jobban emelkedtek a Brazíliába és Mexikóba irányuló szállítások. 20 százalékos növekedést könyvelhetett el az USA, Németország második legfontosabb szerszámgépipari partnere. Az USA gazdasága befektetési lázban ég, és a külföldi gépek nélkül az ország nem tudná visszanyerni versenyképességét a globális piacon.

Jelentős lendületet vett tavaly az Ázsiába irányuló német kivitel is, ami elsősorban az éllovas kínai piacnak köszönhető, de az egész régió a növekedés jegyeit mutatja. Az újra erőre kapott kereslet majdnem egyötödével növelte az Ázsiába irányuló exportot. A kedvező makrogazdasági környezet pozitív hatást gyakorolt ​​a foglalkoztatottsági adatokra is, így tavaly 2,7, a 2010-es gazdasági mélyponthoz képest pedig közel 20 százalékkal emelkedett a német szerszámgépipar alkalmazotti létszáma.

Németország a globális piacon

A termelési számok tekintetében a német gyártók a második helyen állnak Kína mögött, megelőzve Japánt. „Németország számára azonban a minőség a fontos, nem a darabszám” – mondta dr. Heinz-Jürgen Prokop, a VDW elnöke. Kína sok esetben alacsonyabb szintű technológiát gyárt nagy mennyiségben a hazai piacra és a fejlődő országokba. Ennek megfelelően egy kínai NC-vezérelt gép átlagára 39 000 euró, szemben egy német szerszámgép 322 000 eurós átlagos bekerülési költségével. Az export tekintetében Németország Japánt és Olaszországot megelőzve maradt az első helyen.

2018-ban 16 milliárd euró forgalmat várnak a német gyártók

A kilátások 2018-ra is biztatóak. A globális gazdaság erőteljesen növekszik, a szerszámgép-fogyasztás pedig várhatóan 3,6%-kal emelkedik majd. Ez elsősorban Európának tulajdonítható. A növekedés Amerikában is dinamikusnak mondható, míg Ázsiában a 2017-ben elért magas növekedéshez képest idén kismértékű gyengülés várható.

A megrendelések tavaly nyolc, ezen belül belföldön tíz, külföldön pedig 7 százalékkal emelkedtek. Érdemes azonban a hónapokat egyenként is megvizsgálni. Amíg a megrendelések az év első felében – a belföldi piacon akár két számjegyű mutatószám mellett is – csökkentek, addig az év második felében a trend megfordult. A belföldi megrendelések októberben 41, novemberben 67, decemberben pedig 37 százalékkal emelkedtek.

Mindent összevetve, a szerszámgépek iránti keresetnövekedés minden korábbinál szélesebb alapokon nyugszik. A 2018-ra várható 5 százalékos bővüléssel az iparág forgalma újabb történelmi rekordra, 16 milliárd euróra emelkedhet.

A szakemberhiány akadályozhatja meg a szektor jövőbeni fejlődését

A növekedés azonban nem önfenntartó. A virágzó üzlet és a jó kilátások nem ringathatnak minket abba a hitbe, hogy az ágazat felett nem tornyosulnak viharfelhők. A termelési előrejelzések megvalósulása érdekében az érintett vállalkozásoknak mobilizálniuk kell minden kapacitásukat. Ennek azonban sok esetben emberi tényezők lehetnek a gátjai. Bizonyos szakmákban, mint például a mechatronikai mérnökök vagy informatikai szakemberek körében, jelentős szakemberhiány mutatkozik, ami felgyorsítja az automatizálás fejlődését. Számos szerszámgépgyártó barátkozott meg az autonóm gép koncepciójával, amely a gépkezelő jelenlététől függetlenül képes elvégezni a megmunkálási folyamatokat.

A kérdés azonban valójában az alkalmazottak képzettségi szintje körül forog. Az ágazatnak a digitális átállással és a hálózatosodással kell megbirkóznia, új üzleti modelleket és gyártási folyamatokat kell bevezetnie. Az autóiparban tevékenykedő beszállítóknak új gyártósorokat kell kifejleszteniük. Az additív technológiát bevezetni kívánó vállalatoknak új szemléletű tervezőmérnökökre van szükségük, akik képesek a folyamatok előnyeit a végtermékben kamatoztatni. Ez azt jelenti, hogy nem kevesebb, hanem több és másként képzett szakemberre lesz szükség. Az ágazat fejlődését az Európa-szerte tapasztalható munkaidő-csökkentési törekvések is gátolhatják. A kkv-k esetében még a bérek csökkenése sem feltétlenül kompenzálja majd a lerövidített munkaidő miatt kiesett forgalmat.

Az elektromobilitás lehetőséget nyújt a szerszámgépipar számára

Annak érdekében, hogy az elmúlt évek folyamatos növekedése fenntartható legyen, a szerszámgépiparnak résen kell lennie. Különösen a tevékenységüket szinte teljes mértékben az autóipar elvárásaihoz alakított középvállalatok számára jelent jelentős kihívást az elektromobilitás térhódítása.

A VDMA új tanulmánya rámutat arra, hogy 2030-ra Európában, az USA-ban és Kínában mintegy 20%-ra emelkedik majd a tisztán elektromos meghajtású új autók részaránya. Az újonnan gyártott autók 60 százaléka – folyamatosan emelkedő részarányban – hibrid gépjármű lesz, míg a fennmaradó részt az optimalizált belső égésű motorokkal hajtott autók teszik majd ki. Ezzel együtt jár majd a forgácsolt alkatrészek mennyiségének csökkenése, amit azonban kezdetben bőven ellensúlyoz Kína gépjárművek iránti csillapíthatatlan étvágya. Másrészt a belső égésű motorok elektromos meghajtásokkal történő kombinálása a komplexitást is növeli majd.

Ez fokozatosan egyre szigorúbb követelményeket támaszt a nagy pontosságú gyártási technológiákkal szemben. Jó példa erre a sebességváltó-gyártás zajkibocsátásának csökkentése, az alkatrészek nagyobb kopás- és törésállósága, amikor nagy sebesség mellett az elektromotorról a belső égésű motorra váltunk át, a fékrendszerek az akkumulátor súlya miatti megerősítése, vagy a turbófeltöltők teljes körű átalakítása. Ez a néhány példa világosan mutatja, hogy a gyártástechnológiának képesnek kell lennie arra, hogy az elektromos hajtások alkatrészeinek gyártását is kiszolgálja. A szerszámgépek akkor is nagyrészt az autóipar gyártási folyamatai szerint fejlődnek majd tovább, ha a környezetbarát átállás lezajlik.

Nyilvánvaló, hogy nem egy hirtelen átalakulás és egyetlen megoldás lesz a válasz a jövő mobilitására, hanem a különböző hajtástípusok egészítik majd ki egymást. Ez a forgatókönyv különösen a személygépkocsik, a haszongépjárművek és a mozgó munkagépek esetében tűnik valószínűnek.

www.vdma.de

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek