Robotizáció: lehetőségek és veszélyek

A hazai ipari automatizálást a Sars-CoV-2 koronavírus-járvány sem foghatja vissza tartósan. Mire készüljön egy vállalatvezető, ha lépést akar majd tartani a hamarosan újra megugró kereslettel?

2020. április 14., kedd, 06:00

Címkék: automatizálás ipari robot kollaboratív robot KUKA Robotics robot robotika

Az IFR előrejelzése szerint 2020 és 2022 között csaknem 2 millió új ipari robot lép be a termelésbe világszerte. Az intelligens robotika és az automatizálás minden piaci szereplő szerint elengedhetetlen az új kereskedelmi trendeknek történő megfeleléshez. A robotok működésének leegyszerűsítése, az ember-robot együttműködés és a digitalizáció pedig olyan hajtóerőt jelentenek, amelyek a robotok robbanásszerű elterjedését hozzák maguk után. A robotika hazai helyzetéről Rumpler Ádám, a KUKA Hungária Kft. ügyfélmenedzsere beszélt a TechMonitornak.

Az emberi munkaerő tehermentesítése, netán kiváltása továbbra is a robotika mellett szóló fő érv maradt?

Rumpler Ádám, a KUKA Hungária Kft. ügyfélmenedzsere

Kelet-Közép-Európában az automatizálás mellett szóló legfőbb érvnek még mindig a munkaerőhiány számít, pontosabban megfogalmazva a szakképzett munkaerő tekintetében mutatkozó deficit. Nyugat-Európában 10-15 évvel ezelőtt indult el a robotizálás nagy hulláma, ami a mi régiónkban három-négy évvel ezelőtt vette kezdetét. Erre ráerősít, hogy a technológia fejlődésével egyre több munkafolyamat válik automatizálhatóvá. A robotok iránti kereslet megugrása tehát elsősorban a munkaerő elvándorlásában, illetve a hazai bérszínvonal ettől nem független emelkedésében keresendő.

Minden automatizálási beruházás a munkaerőpiaci hatások mellett gazdasági döntésként is értelmezhető, mert minden vállalkozásnál természetes cél a hatékonyság és a termelékenység fokozása. Ezzel együtt jellemző, hogy a hazai cégek jobbára kényszerből automatizálnak, a szakképzett munkaerő hiánya ugyanis sok esetben már a termelés stabilitását, így végső soron a vállalkozás létét veszélyezteti.

Létezik olyan cégméret, amelyiknél már célszerű a robotizálás?

A tapasztalataink szerint az automatizálás létjogosultságát nem a cégméret, hanem a gyártási folyamatok döntik el. Vannak nagy méretű vállalkozások, amelyek manufaktúrában dolgoznak, és munkafolyamataikat nem lehet vagy nem érdemes robotizálni. Van viszont olyan lekvárkészítő ügyfelünk, ahol összesen 10 fő dolgozik, mégis találtunk egy olyan munkamozzanatot, amit gazdaságosan lehetett automatizálni. Amikor automatizálásban gondolkodunk, fontos szempont, hogy azt gazdasági érvekkel is alá tudjuk támasztani. Minden beruházás alkalmával a következő tényezőket kell leginkább szem előtt tartani: a likviditás, a termelékenység megőrzése, a piaci pozíció javítása, valamint a fenntartható fejlődés.

Minden az adott folyamat sajátosságaitól függ, és ha egyedi a gyártócella, akkor számos tényező befolyásolhatja a költségszintet: milyen robot, szenzortechnika, periféria stb. kell a cellába, szükség van-e külön minőség-ellenőrző lépésekre és így tovább. Az automatizálás nem árazható be általánosságban, így a megtérülési időket sem tudjuk általánosan meghatározni, mivel nagyon sok tényezőt és szempontot kell alapul venni, valamint a vállalatok esetében el kell különíteni, hogy beruházási hajlandóságól vagy beruházási kényszerről beszélünk.

A robotizálás azonnali hatékonyságnövelést von maga után?

Igen is, meg nem is. Egészen a Sars-CoV-2 koronavírus-járvány kitöréséig pozitív gazdasági klíma uralkodott a világban. A gyártó cégek jellemzően nem kerültek veszélybe, mert mindig akadt olyan ügyfélszegmens, amely vevő volt az adott termékekre. Egy robotcella az ilyen vállalkozások számára ahhoz jelent segítséget, hogy stabilabban szolgálják ki az ügyfélkört. A döntéshozók azonban sokszor elsiklanak afölött, hogyha egy robotot illesztenek egy addig jórészt manuális gyártási környezetbe, akkor annak potenciálja nem aknázható ki teljesen. Hozzá kell fejleszteni a vállalatirányítási rendszert, a megfelelő vállalati kommunikációt a dolgozók irányába, és alapjában véve minden lehetséges folyamatot digitalizálni kell. Sok esetben az adott vállalati kultúra is ellene lehet a robotok profitnövelő hatásának. A teljes értékteremtő folyamatot végig kell tehát nézni, és a szükséges fejlesztéseket, változtatásokat végre kell hajtani. Tapasztalataink szerint egy automatizálási beruházás mindig újabb és újabb fejlesztést von maga után, így ezek egyértelműen hozzájárulnak a vállalkozások  fejlesztéséhez.

A gyakorlatban is sikerül ezt a beruházás előtt végiggondolni, és az előírt ütemterv szerint végrehajtani?

A nagyvállalatok esetében amíg egy beruházási döntés megszületik, nagyon sok kézen megy keresztül a kezdeti elgondolás. A kezdő lökés jellemzően az, hogy a gyártósorért felelős mérnök kigondolja, hogy miként lenne emelhető az áteresztőképesség a robotokkal. Minden részleg és szint számára más-más információ releváns az adott beruházásból. A kkv-k esetében a döntéshozatal folyamata jóval egyszerűbb. Az ő körükben számos cég szeretne újítani, és nyitottak is a fejlesztésekre.

A kkv-k egy másik része jó ideje változatlan körülmények között gyárt. Ha érzik is a változtatáskényszert, akkor is meg kell velük ismertetni az automatizálás várható előnyeit, és támogatni kell őket a projekt során. Náluk a fent említett digitalizálás fontosságát is hangsúlyozni kell, mert ez minden bizonnyal elkerülné a figyelmüket. A digitalizálás sok kkv számára ismeretlen terület, a mi felelősségünk az, hogy annak jelentőségét és előnyeit megismertessük velük. Olyan rendszerintegrátori partnerhálózatunk van, amely minden feladatra képes telepíteni a legmegfelelőbb robotcellát. A szimulációra és a ciklusidő-számításra vonatkozó szolgáltatásaink vagy éppen a mérnöki tanácsadás mind olyan tényezők, amik segítik a robotizálásba belevágó cégeket a projekt sikeres megvalósításában.

A hatékonyság növelése mellett van-e egyéb pozitív hozadéka a robotizálásnak?

Az áteresztőképesség növekedését már áttekintettük, de legalább ilyen fontos a konzisztens minőség garantálása is. Egy automatizált gyártósorral ugyanis sokkal magasabb minőséget és ismétlési pontosságot érhetünk el. Ne feledkezzünk el arról sem, hogy Magyarországon jelenleg egy munkaerőpiaci átrendeződés is zajlik. Egyre kevesebben akarnak a gyártósor mellett dolgozni, vonzóbbak a szellemi munkák. Így az a vállalkozás nyerhet, amelyik robotcella-kezelést kínál a munkatársaknak az alkatrészek pakolgatása helyett. Végül, de nem utolsósorban: a robotika olyan piaci versenyképességet ad, ami a hosszú távú és fenntartható fejlődés alapja.

A robotizálásban abszolút járatlan ügyfelek esetében kezdésként A-tól Z-ig végigvesszük a rendszer felépítését egészen a biztonságtechnikai részletekig. Sokan azt hiszik, hogy a robot mindenható, és már a bekapcsolástól levesz minden terhet a vállalkozás válláról. Ez nem így van, a robot jelenleg egy olyan célgép, ami rugalmasan működtethető, és csak megfelelő környezetben képes hatékonyan működni. Ehhez azonban intenzív információcsere kell, és ha ennek befogadására megvan a nyitottság, akkor minden feltétel adott a sikerhez. Egy robotcella 10-16 hét alatt szállítható le, ezután már elég rövid időn belül mutatkoznak a pozitív hatások. Olyannyira, hogy az első robot sok esetben katalizátorként hat, és a vállalkozás elkezdi azt vizsgálni, hogy mely területeken érhető még el hasonló hatékonyságnövekedés.

Mikor indokolt a kollaboratív robotok használata?

A kollaboratív robotok hasonló vakfoltot jelentenek, mint a digitalizálás. Nagyon meg kell nézni, hogy milyen alkalmazásról beszélünk, ahhoz, hogy eldöntsük, valóban szüksége van-e az ügyfélnek arra a kollaboratív robotra. Sokan rákérdeznek, de amint végigmegyünk az alkalmazás paraméterein, sokszor arra jutunk, hogy a kollaboratív robot esetleg jól mutatna a céges profilban, de a gyártás szempontjait figyelembe véve nem ez a legjobb megoldás. Olyan speciális alkalmazásoknál, ahol a kollaboratív technológia szükséges, ott valóban reális megtérülésekkel lehet számolni. Tapasztalataink szerint a kisvállalkozások esetében egyelőre a standard robotos cellák jelennek meg nagyobb számban. A közép- és nagyvállalatok viszont automatizálnának olyan jellegű folyamatokat is, ahol már a kollaboratív robotok irányába tudnak elmozdulni. A kollaboratív rendszer inkább a termelékenység optimalizálását szolgálja, hiszen többek között helytakarékos – nem kellenek biztonsági zónák, speciális szerelési feladatoknál ember és robot együtt tud dolgozni. Ezzel ellentétben egy standard ipari robotos megoldás a termelékenységnövelést célozza, ahol fontos a gyorsaság és az egyszerűség. Vannak iparágak, például az elektronikai összeszerelés, ahol olyan értékes a gyártóterület, hogy még a kollaboratív robotok viszonylagos lassúságát is kompenzálja a helymegtakarítás.

A Magyarországon fejlesztett mobil robotok iránt is mutatkozik kereslet idehaza?

Mindenképpen. Nemcsak a gépkezelők körében mutatkozik hiány, hanem a logisztikai munkatársak között is, amire az ipar ugyanúgy automatizálással válaszol, mint a gépkiszolgálás esetében. Hazánkban még gyerekcipőben jár a mobil robotika alkalmazása, az igény azonban egyre gyakrabban merül fel. Azt gondolom, hogy 5-10 éven belül ugyanolyan sztenderdnek számítanak majd, mint ma az autóiparban a hegesztőrobotok használata.

Mik az automatizálás járulékos, későbbi költségei?

Itt mindenképpen érdemes kiemelni az aftersales tevékenységek (oktatás, karbantartás stb.) költségét, de lehet számolni olyan járulékos költségekkel is, hogy egy rugalmas gyártócella több termékváltozat gyártására is alkalmas lehet kisebb fejlesztésekkel, módosításokkal. Minden apróbb fejlesztés költségeket von maga után, de ezek utólagos befektetésnek minősülnek a gyártási tevékenység szélesítéséhez.

A robotok bevezetésével milyen új munkakörök jönnek létre a vállalkozásban, és melyek azok, amik megszűnnek?

A robotok csatasorba állításával létrejöhet egy kibővített tudású karbantartó csapat, de a robot, a PLC vagy a perifériák (pl. egy kamerás rendszer) programozása is olyan feladatkör, ami már túlmutathat a vállalkozás korábbi tudásszintjén. Ami megszűnhet, az a monoton, fizikailag megterhelő gépkiszolgálás.

Az intenzív automatizálás hatására a beszállító piramisban is feljebb léphet egy cég?

Abszolút, ez talán célként is megfogalmazható. Az autóipari beszállítók körében ez a hatás sokszor tetten érhető, hiszen maguk a megrendelők várhatják el adott esetben egy robotizált hegesztőcella alkalmazását a megrendelések fejében. A fentről jövő igény tehát akár a legalacsonyabb szintre is begyűrűzhet.

Molnár László

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek