Robotika: kulcs a jövőhöz

Növelték piaci részesedésüket a narancssárga robotok

2016. május 25., szerda, 06:00

Címkék: fejlesztés Hannover Messe 2016 ipar 4.0 ipari robot kollaboratív robot KUKA Robotics LBR iiwa robotiks

Az ipari robotok iránti kereslet évről évre dönti a történelmi rekordokat, és a növekedés Közép-Kelet-Európában is kiugró mértékű, ahol 2010 óta évről évre jelentősen növekszik az ipari robotok száma. Nemcsak a robotok által elvégzett munka, de maga a robotika fogalma is gyorsuló ütemben fejlődik. A robotikát érintő változásokról és a KUKA Robotics fejlesztési irányairól Orovica Szilárd ügyvezető igazgató és Görög Botond fejlesztési vezető beszélt a TechMonitornak.

TechMonitor: Hogyan vált a KUKA a magyar robotpiac egyik meghatározó szereplőjévé?

Orovica Szilárd: Mint a piacgazdaság hajnalán oly sok cég esetében, a KUKA magyarországi jelenléte is személyes kapcsolatok és a terjeszkedést nagyban befolyásoló véletlenek révén indult el. Egy Németországban dolgozó, taksonyi illetőségű család hozta el Magyarországra KUKA-képviseletet, és tradicionálisan a mai napig itt található a cégközpont. Füzesgyarmaton több mint tíz évvel ezelőtt indult a gyártás, de mára ez vált dominánssá olyannyira, hogy a mintegy 1 150 alkalmazottból körülbelül 900 már Füzesgyarmaton, a robot-vezérlőszekrények sorozatgyártásával és a hozzájuk tartozó kábelkonfekcionálással foglalkozik. Taksonyban a nem szériajellegű vezérlőszekrény-gyártási tevékenység, az adminisztráció, az értékesítés és oktatás, szerviz, a használt robotok felújítása, illetve a direktvevős üzletág, vagyis a külső partnereknek végzett rozsdamentes berendezések és egyedi vezérlőszekrények gyártása találhatók. 2014-ben indítottuk el a Romániát és Bulgáriát értékesítési, valamint oktatási és szerviztevékenységgel kiszolgáló temesvári, tavaly pedig budapesti szoftverfejlesztő központunkat.

A magyarországi KUKA-képviselet 2015-ben 40 milliárd forint forgalmat bonyolított le, ennek 90%-a az anyacégnek végzett főtevékenységből származott. A roboteladások és az ehhez kapcsolódó oktatási és szervizszolgáltatások mintegy 2 milliárd forint forgalmat generálnak. Az elmúlt években folyamatosan növekvő robotértékesítéssel vagyunk jelen a piacon. A további növekedést segíti, hogy Magyarországon bőven vannak még olyan területek, ahol jelentősen növelhető az automatizálás aránya. Az ismétlődő feladatok, a sorozatgyártással szembeni magas minőségi elvárás, a pontos munkavégzés mind a robotizálás mellett szólnak. Sok cég számára csak most lett világos, hogy a robotizálás – beruházási és technológiai szempontból – már a kisebb vállalatok számára is elérhetővé vált. A KUKA a közeljövőben ready-to-use, vagyis kulcsrakész robotokkal szeretne a piacra lépni, amelyeket vásárlás után azonnal használatba is tudunk venni, a mai okostelefonokhoz hasonlóan.

Görög Botond: A ready-to-use robotok esetében a robot már a gyárból kikerülve tartalmaz egy alapszoftvert, standard felhasználáshoz nem kell változtatni a konfiguráción, néhány kábel csatlakoztatásával a robot használható és programozható. A kész robotcellák a tipikus feladatok számára lesznek majd létrehozva.

Orovica Szilárd

Orovica Szilárd: Magyarországon tavaly a KUKA jelentősen tudta növelni az értékesítését, és ebbe nem számoljuk bele az anyacég közvetlen, például a kecskeméti Mercedes-gyár számára végzett autóipari értékesítéseit, ahol csak a szerviz és az oktatás tartozik hozzánk. 

Milyen fejlesztési tevékenyég zajlik Magyarországon?

Görög Botond: Mi az augsburgi K+F csapat kihelyezett részlegének számítunk, vagyis ugyanazokon a témakörökön – most például az új generációs iiwa robotok Sunrise operációs rendszerén – dolgozunk párhuzamosan az anyacéggel. Elsődleges csapásirányunk a kommunikációs vonal, tehát az ipar 4.0 koncepció által leírt külső interfészek, az adathozzáférés és -továbbítás fejlesztése. Az idei Hannoveri Vásáron már egy Magyarországon fejlesztett és készített modul is bemutatásra került. Valószínűleg hozzánk kerül majd egy új, nagy teljesítményű mobilrobot fejlesztési projektje is, a hardver Augsburgból érkezik majd, de a szoftverintegráció teljes egészében nálunk történik majd.

Elmondhatjuk, hogy a KUKA fejlesztési elképzelései az ipar 4.0 koncepció megalkotását már megelőzték, mert a többi gyártóhoz képest mindig is viszonylag nyitott interfészekkel láttuk el a robotokat. A gyártási információk digitális feldolgozása és a távdiagnózis tekintetében is úttörőnek számítottunk, ezek egészültek ki a felhőalapú szolgáltatásokkal, ahol a programot nem is a robotra telepítjük, hanem a felhőben érhető el, így a szoftvereket központilag módosíthatjuk és váltogathatjuk. Számunkra ezt jelenti az ipar 4.0. Szenzortechnológiában – főleg az iiwa robotok fejlesztése során – leginkább japán cégekkel működünk együtt.

A szolgáltató és a kollaboratív robotok terén milyen K+F projektek működnek?

Görög Botond: Itt kihangsúlyoznám a kutatás és a fejlesztés közötti különbséget. Fejlesztés egyelőre nem történik ebbe az irányba, kutatás annál inkább, és itt talán a háztartási robotokra irányuló MAID-projektet említhetném legelőször, de folyik kutatás az egészségügyben használatos robotok és a mobil robotika terén is. Az iiwa robotoknak is van egy, az egészségügyet célzó verziója.

Ha a kollaboratív robotok térhódítására tekintünk, a KUKA már több mint egy éve átalakulásban van, és a klasszikus robotalkalmazások mellett megjelent az iiwa, az első iparilag elfogadott kollaboratív robot. Azóta más gyártók is megjelentek a saját együttműködő robotverziójukkal. Fejlesztői szempontból a kollaboratív robotok az elzárt robotokhoz képest jóval nagyobb fejlesztői munkát igényelnek. A robot önmagában mindig biztonságos, hiszen álló helyzetben van. A biztonság fogalma ott kezdődik, hogy maga a környezet, a cella biztonságosan van-e kialakítva, és ehhez hozzátartozik az is, hogy a munkadarabokat hogyan, milyen útvonalon, milyen megfogótechnikával mozgatja. Megfelelő szenzortechnológiával és szoftverkörnyezettel bármilyen, akár hagyományos robottal működő cella is biztonságossá tehető.

Görög Botond

A kollaboratív robotok három területen jelenthetnek valós értéket: ha bizonyos időközönként helyettesítik az emberi munkaerőt, ha egy-két veszélyesebb munkamozdulatot átvesznek a munkatársaktól, illetve ha a robot végzi az automatizálható feladatokat, az ember pedig mellette elvégzi a robot számára bonyolultabb műveleteket.

Orovica Szilárd: A technológia megjelenése nem azt jelentette, hogy egy meglévő problémára kaptunk választ, hanem a technológiailag már megvalósítható megoldásokra keressük a megfelelő alkalmazásokat. A Gravitáció című film forgatásában a KUKA robotok a kamerákat mozgatták, ami biztosan nem volt az eredeti fejlesztési elképzelések között, de az élet azokat a megoldásokat is megtalálja, amikre az ötletgazda nem is gondolt. Biztosak lehetünk abban, hogy öt év múlva nem is lesz kérdés az együttműködő robotok alkalmazhatósága.

Robotbemutató a Hannoveri Vásáron

A robotok elveszik, vagy létrehozzák a munkahelyeket?

Orovica Szilárd: A 19. században a lakosság nagy része a mezőgazdaságból élt, és a gépesítés akkor is felvetette azokat a kérdéseket, hogy hogyan tovább. Napjainkra valóban lecsökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma, de a társadalom egy magasabb szintre lépett, megváltozott az emberi munka tartalma, és senki sem bánkódik azon, hogy kombájnok aratnak. Ötven év múlva nem lesz kérdés a robotok nélkülözhetetlensége, mert nélkülük nem tudnánk tartani a megszerzett életszínvonalat, az azonban kétségtelen, hogy a munkaerőpiacnak ismét át kell alakulnia. A mai gyerekeknek nem szabad már feltenni azt a kérdést, hogy mi szeretne lenni, mert olyan mértékben fejlődik a világ és a technológia, hogy nagy valószínűséggel sem az a cég, sem az a munkakör nem létezik még, ahol ő felnőttkorában dolgozni fog.

Görög Botond: Az átállást talán éppen a kollaboratív robotok könnyítik majd meg, de az sem elhanyagolható tény, hogy magukat a robotokat is emberek gyártják.

Molnár László

 

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Austria transfers

Média Partnerek