Miről szól az okosipar?

Előadássorozatban tisztázza az ipar 4.0 koncepció gyakorlati tudnivalóit a Bystronic.

2019. június 25., kedd, 06:00

Címkék: automatizálás Bystronic digitalizálás ipar 4.0 lemezmegmunkálás lemezvágás okosgyár

A technológiai forradalommal együtt változik a világ, változik az ipar. Nap mint nap jelennek meg olyan új megoldások és eszközök, amelyek hatékonyabbá, gyorsabbá és így végső soron olcsóbbá teszik a termelést. A jövő az „okostermelésről”, az automatizált, robotizált megoldásokról fog szólni. De azok a vállalkozások, amelyek nem lépnek időben, le fognak maradni az egyre erősödő nemzetközi versenyben.

Az lemezmegmunkáló technológiák svájci specialistája által szervezett előadássorozat június 11-én rendezett pécsi állomásán Kertész Márton, a Bystronic Magyarország ügyvezetője, Katona László, az Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projekt iparfejlesztési tanácsadója, dr. Hirth Markus, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter elnöke, valamint Minczér Zoltán, a Deutsche Leasing regionális értékesítési menedzsere beszéltek az okosgyárak felé vezető út lehetőségeiről és esetleges buktatóiról.

A vállalkozás jövőképének kialakítása

Amire egy cégvezetőnek a legnagyobb szüksége van, az egy jövőkép. Senki se azért fejlesszen, mert azt hallotta egy konferencián, hanem mert tudja, hogy hol van jelenleg a cége és tudja, hogy hova szeretné azt eljuttatni. A fejlesztésnek már a legelső lépcsőjét is úgy kell megtervezni, hogy közelebb vigyen a céget az elérendő célhoz. „Egy 12 kW-os fiber lézer gép nagyon jó, nagyon gyors, de nem mindenki tudja kihasználni és arra is figyelni kell, hogy az adott gép hogyan illeszthető be a meglévő folyamatokba – mondta Kertész Márton. – Szűk keresztmetszeteket és kommunikációs problémákat nem érdemes létrehozni. Egy felelősségteljes gépgyártó eleve csak úgy ad el gépet, hogy ellátogat az üzembe és tájékozódik az ügyfél gyártási folyamatairól és igényeiről. Ilyenkor könnyen kiderülhet, hogy az ügyfélnek nem is arra gépre van szüksége, amire előzetesen gondolt. A teljes körű megoldásnak egy szolgáltatás csomagot is kell tartalmaznia, ami a finanszírozástól a képzésen át szervizig mindent felölel, hiszen az a gép a legdrágább, amelyik áll.”

Ha az ipar 4.0 koncepcióról beszélünk, akkor vannak olyan volumenű beruházások, amelyekben felesleges egy kisvállalkozásnak gondolkoznia. De nincs ma már olyan cég, amelyik megengedheti magának, hogy hasraütésszerűen, érzésből vezessék és az az ipar 4.0 nem is annyira az automatizálásra, hanem az adathasznosításra és a kommunikációra hat. A döntéseket adatokra kell alapozni, de a tapasztalatok szerint sok helyen nem állnak rendelkezésre azok, így az adatokat gyűjteni és vizualizálni kell – ez az okosgyárak valódi jellemzője.

„Az ipar 4.0 helyett ezért helyesebb digitalizációról beszélni – tette hozzá dr. Hirth Markus. – Ennek hardver része az ipar és igazán átütő erejű ott tud lenni, ahol tömegtermelés folyik. A 2008-as válság megszüntette a készletre gyártás jelenségét és uralkodóvá tette a keresletvezérelt termelést. Ez azonban jóval nagyobb kihívást jelent, ami csak a gyártást, a logisztikát, az adminisztrációt és a beszerzést átszövő digitalizációval küzdhető le.”

A vállalkozásban, vagy a vállalkozáson dolgozni nem ugyanaz

„Az ipar 4.0 a mi értelmezésünkben is azt jelenti, hogy megnövekszik a mérési pontok száma – ezek sok esetben eddig szemléletbeli hiányosságok miatt hiányoztak – jelentette ki Katona László. – Azt tapasztaljuk, hogy sok cég 100 százalékos kihasználtsággal dolgozik és nem mer megállni a termelésben, hanem folyamatosan megy a piac után. Talán hasznosabb lenne 10-15 munkanapot arra áldozni, hogy tájékozódjon, tovább képezze a munkatársait. Ha sosem élezzük meg a fejszénket, akkor eljön az a nap, amikor már képtelenek leszünk ugyanannyi fát felhasogatni, mint tegnap.”

Az elmúlt 2-3 évben jelentős pozitív változás – szemléletbeli és kisebb mértékben technológiai is – ment végbe. 3 évvel ezelőtt egy kisvállalkozás vezetője még úgy állt az automatizálási rendszerekhez, hogy azok sosem térülnek meg. Ami valódi változást hozott ezen a téren, az a munkaerőhiány. „Tapasztalatunk szerint a természetes fluktuáció – ha nem is könnyen, de – pótolható – mondta ezzel kapcsolatban dr. Hirth Markus. – A problémát a fejlődés és a növekedés jelenti, arra ugyanis roppant nehéz szakembert találni, ha a cég egy új, fejlett technológiát akar házon belül megvalósítani.”

Az automatizálás persze nem varázsszer, a rendszerek működtetéséhez is kellenek szakképzett emberek, amire az oktatási rendszerünk még nem készült fel. Olyan automatizálási megoldásokat kell tehát létrehoznunk, amelyek a munkatársak viszonylag gyors átképzésével működtethetők. „A felénk irányuló igény is nagyon megváltozott. Néhány évvel ezelőtt a gépeket tapasztalt, magasan kvalifikált szakemberek vezették, akik csak a legvégső esetben fordultak a gyártóhoz – árulta el Kertész Márton. – Nyugat-Európában ma már az a trend, hogy a gépkezelők úgy tekintenek a berendezésre, mint egy okostelefonra, vagyis csak be kell kapcsolni és megy a gyártás. Magyarországon jellemzően minden üzemben van még 2-3 tapasztalt szakember, de határozotton elindultunk a Nyugat-Európára jellemző irányba, ahol a szervizesek felé érkező megkeresések 80 százaléka telefonos úton is megoldható.  Nálunk ez még csak 5-6%, de az arány növekszik.”

Fontolva haladók

A gépbeszerzés nemcsak technológiai ugrást jelent, hanem a beszállítói láncban is átpozícionálhatja a vállalkozást. Mások lesznek a versenytársai és adott esetben az ügyfelei is. Érdemes átgondolni, hogy erre a változásra minden téren felkészült-e a cég, Ha nem, akkor abban a helyzetben találhatja magát, mint egy NB2-es futballcsapat, amelyik egyszer csak a BL-ben szeretne játszani. Egy modern géppel nyugat-európai versenytársakra is „szert tehetünk” és ezen a játszótéren kell majd megfelelő mennyiségű megrendelést szereznünk. Rengeteg modern gép van, de kevesebb magyar cég működik is úgy, mint a nyugati versenytársak.

A finanszírozást illetően elsőként érdemes tisztázni, hogy EU-támogatott a beszerzés, vagy nem. Ha igen, akkor a beszerzésnek tulajdonjoggal kell végződnie, a lízing tehát nem jöhet szóba. Minden gépbeszerzés elköteleződést is jelent és minél kisebb a cég, annál erősebb és hosszabb lesz ez az elköteleződés. „A piaci körülmények azonban gyorsan változnak – hívta fel a figyelmet Minczér Zoltán. – A beszerzett gépeknek megvan a piaci értékük a másodlagos piacon, adott esetben értékesíteni is lehet azokat és átállni egy olyan technológiára, amely jobban megfelel a vállalkozás valós helyzetének. Biztató azonban, hogy tapasztalataink szerint a vállalatvezetők egyre átgondoltabb és megalapozottabb döntéseket hoznak.”

A Bystronic okosgyárakról szóló előadássorozata szeptemberben folytatódik Szombathely, Miskolc, Kecskemét és Győr érintésével. A rendezvények befogadóképessége korlátozott, ezért részvételi szándékát kérjük, a julia.kobor@eurolex.hu e-mail címen jelezze.

Molnár László


Katona László, az Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projekt iparfejlesztési tanácsadója

"Az Ipar 4.0 Mintagyárak kiemelt projekt kínálata jelenleg 5+1 mintagyárat tartalmaz, és ezek mindegyikébe ellátogathatnak a digitalizálás iránt érdeklődő, feldolgozóipari tevékenységet folytató kkv-k vezetői és alkalmazottai. Az ügyfélút első szakasza, a demonstráció során sok jó gyakorlattal ismerkedhetnek meg az érdeklődők különböző témákban, az adatrögzítéstől és gyártásvizualizációtól kezdve a hatékony gyártás- és munkaszervezésen át az egymással önműködően kommunikáló gépekig. Akik ennél tovább kívánnak lépni – és tapasztalataink szerint a többségnek ez a szándéka –, azok a felkészítés szakaszban is részt tudnak venni, ami kétnapos, folyamatfejlesztésben jártas szakértők által történő, tanácsadással kiegészített felméréssel kezdődik, majd pedig további nagy értékű műhelymunkákkal (termelésmenedzsment, tervezés, esettanulmányok) folytatódik.

Június elején 700-nál több regisztráltunk volt, amely vállalkozások közül 400-nál is többen feleltek meg az alapfeltételeknek, és akiknek így lehetőségük nyílt igénybe venni a szolgáltatáscsomagot. Egy cégtől több munkatárs is részt vehet a gyárlátogatásokon, a látogatóink száma lassan az 1 000-hez közelít, egyre többen jönnek nagyobb csoportokkal, felismerve a programok hasznosságát. A program célja a szemléletformálás, nem kell tehát attól tartani, hogy pl. egy lemezmegmunkáló vagy bútoripari cég nem talál majd semmi hasznosíthatót adott esetben a légtechnikai eszközöket, folyamatvezérlőket gyártó mintagyárunkban. Ellenkezőleg: a gyárlátogatásokat alapvetően a munkaszervezésre és a hatékony folyamatok bemutatásra összpontosítjuk, kisebb mértékben számít maga a technológia és a végtermék. Tapasztalatunk szerint a résztvevők leginkább az adatgyűjtési és adatmegjelenítési megoldások, valamint a folyamatfejlesztési módszerek iránt érdeklődnek a mintagyárakban. Emellett kisebb számban, de érdeklődnek az ipar 4.0 magasabb szintjét jelentő eszközök (pl. a kollaboratív robotok) hasznosítási lehetőségeiről is.

A gyárlátogatások hasznát a résztvevők a leggyakrabban úgy fogalmazzák meg, hogy azok gondolatébresztők, és ihletően hatnak rájuk. A helyszíni felmérés során iparfejlesztési tanácsadók látogatnak el a cégekhez, és kézzelfogható tanácsokat adnak nekik saját folyamataik továbbfejlesztésére. Tanácsokat kapnak arra vonatkozóan is, milyen úton érdemes elindulni, milyen alapokat kell lefektetni vagy megerősíteni ahhoz, hogy a mintagyárakban látott ipar 4.0-ás fejlettséget el tudják érni. Ahhoz, hogy ezt sikerrel tegyék meg, szemléletváltozásra van szükség. Változtatni mindig nehéz, még akkor is, ha a vezetők maguk előtt látják a jó gyakorlatot, de a tanácsadás és utókövetés során igyekszünk ebben is támogatni a jelentkezőket."

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Austria transfers

Média Partnerek