Ipar 4.0 magyar nyelven

Kulcsszerepet vállalt fel a Hepenix Kft. a negyedik, digitális ipari forradalom hazai előremozdításában

2016. november 09., szerda, 06:00

Címkék: autóipar automatizálás célgépek gépgyártás Hepenix Kft. ipar 4.0 nukleáris űripar

Számos magyarországi célgépgyártó rendelkezik kiváló autóipari referenciákkal. A mechatronikától távolabb eső területeket azonban már kevesebb gépgyártó sorolhatja kompetenciái közé. Azt pedig még kevesebb gépgyártó mondhatja el magáról, hogy mindezek mellett komoly űripari, nukleáris ipari és kutatás-fejlesztési referenciákkal rendelkezik. A szerteágazó kompetenciákról és az Ipar 4.0 bemutatásában felvállalt úttörő tevékenységről Tóth József, a Hepenix Kft. üzletfejlesztési igazgatója beszélt a TechMonitornak.

TechMonitor: Hogyan állt össze a széles körű kompetencia?

Tóth József: A Hepenix Kft.-t kutatás-fejlesztési céllal, egyfajta egyetemi spin-off cégként alapította három magánszemély 1991-ben. Bár a piaci igény a gépek, megoldások létrehozása és értékesítése felé irányult, a kutatói múlt még mindig visszatükröződik abban, hogy a cég szinte minden gépe tartalmaz valamilyen szintű kísérleti fejlesztést az egyedi igények kielégítésére. A kft. a diósdi és paksi telephelyeken napi szinten foglalkozik alkalmazott kutatással és kísérleti fejlesztéssel.

A kezdeti nukleáris irányultság kiváló tapasztalatot adott megbízható berendezések – például dekontamináló, felületi szennyeződéseket elektrokémiai és más folyamatok révén eltávolító gépek – gyártásában. A korábbi és az így szerzett tapasztalatokkal lépett a cég 1998-ban az autóipar területére. A rendszeres helytállást és a tudatos építkezést siker koronázta, a részegység- és állomásszintű megrendeléseket komplett gyártósorigények követték. Az így összeálló komoly referenciaalbum alapján rendszeresen kapjuk a felkéréseket teljes gyártósorok tervezésére és építésére. A cég bővülésével párhuzamosan erősítettük a kutatásfejlesztést, és vállaltunk célzottan kutatási célú (például a roncsolásmentes anyagvizsgálathoz köthető) feladatokat.

A következő nagy lépést a nemzetközi piacra történő kilépés jelentette, ahol a nyelvtudás, valamint a gépészeti ismeretektől távolabb eső területek – a megalapozó számítások, a szabványok, a kockázatelemzés – elsajátítása és alkalmazása képezték a versenyelőnyt. Az a közvetlen árelőny, amit korábban a magyar célgépgyártók fel tudtak mutatni, mára már elkopott, az előny fenntartásához a teljes tevékenységi kör hatékonyságának tudatos és állandó fenntartása szükséges. Megrendelőink egy része továbbra is low-cost országnak tekint minket, ugyanakkor erősödnek az olyan visszajelzések is, melyekben – miközben lényeges marad – nem az ár a legfontosabb kiválasztási szempont. Ami minket illet: ahol jelentős az elemzői és tervezői képesség, valamint a teljes körű megvalósítási képesség hozzáadott értéke, ott mindenképpen helyünk van és lesz.

ActiveCockpit, sorszintű interaktív kommunikációs panel (Forrás: Bosch Rexroth)

Milyen megfontolások alapján vállalta fel a cég dedikáltan az Ipar 4.0 módszertan és rendszerek kidolgozását?

Az Ipar 4.0 módszerek és eszközök természetes fejlődési lépései vállalatunknak. Az általunk – vevőinknél és saját működésünkben – bevezetett módszertani, hatékonysági fejlesztések, valamint az egyedi berendezésekben alkalmazott eszköztár ezzel a névvel egy új keretet kapott. Szinte mindenki hallotta már az Ipar 4.0 vagy Industrie 4.0 kifejezést, de csak kevesen tudják pontosan, hogy mit jelent az. Reméljük, tevékenységünknek köszönhetően ez a kör bővül. Van mit pótolni, hiszen sok magyar kkv még a minőségbiztosítási rendszerek bevezetésének is korai szakaszában jár. Itt érdemes megemlíteni, hogy nem egy megrendelőnk jelezte vissza projektzárásokon, hogy számára a kezdeti döntéshozatalban a műszaki képességek voltak az alap – azok nyilván nem hiányozhatnak –, de a döntést a projektvezetési és minőségügyi következetességünket, rendszerünket megismerve hozta meg. Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform alapító és elnökségi tagjaként az egyébként tényleg összetett és napi szinten bővülő témakört emészthetővé igyekszünk tenni az érintettek számára. A koncepció dióhéjban arról szól, hogy többek között a „felokosított” (smart) fogyasztói elektronikai termékekben már elterjedt megoldásokkal – adott esetben azok további fejlesztésével –, valamint új elemző és megjelenítő eszközökkel hogyan tudjuk támogatni a gyártást abban, hogy még kevesebbet hibázzon, hatékonysága ne csak magasabb szintű, de jobban átlátható és irányítható legyen.

Tudni kell, hogy a negyedik ipari forradalom első fázisához köthető rendszerek fejlesztését Németország már egy szakaszban lezárta, és már egy második fázison dolgozik, amely ezen rendszerek szolgáltatásokban történő felhasználását célozza. Az Ipar 4.0 Nemzeti Technológiai Platform ez év májusában azzal a szándékkal jött létre, hogy a magyar vállalkozások számára elérhetővé tegye ezeket a tapasztalatokat. Jelenleg már közel készen bevezethető példák állnak rendelkezésre, a Hepenix Kft. is ezekből kínál megoldásokat ügyfelei részére. A nemzetközi szinten látható – egyébként ott sem általános – jövőbe mutató új Ipar 4.0 gépsorok Magyarországon még csak egy-egy helyszínen termelnek, elterjedten talán csak tíz év múlva lesznek láthatók. Amellett, hogy az új gépekre irányuló igényeket rendre megválaszoljuk, kiemelném a koncepció itthon talán még lényegesebb lehetőségét a meglévő gépsorok Ipar 4.0 kompatibilissá alakításában. Miközben a módszerek és eszközök bevezetése a termelést a lehető legkisebb mértékben befolyásolja, a valós ipari környezetben megvalósított Ipar 4.0 retrofit rendszerek jelentős előnyöket biztosítanak.

1 m RCC távcső, Piszkéstető (c) Rácz Miklós

A magyarországi kutatóhelyek és szakemberek tárgyi tudása és hozzáállása teljes mértékben alkalmas a koncepció hazai kidolgozására, de a piac dönt arról, hogy ebből mit igényel. Tapasztalható, hogy a munkavállalók esetében jelenleg a kereslet meghaladja a kínálatot, elengedhetetlen tehát az automatizálás és a robotok térnyerése. Az említett módszertanok, eszközök, valamint a kollaboratív, koegzisztens vagy hagyományos, ráccsal védett robotok alkalmazásával a munkatársakat csak azokon a területeken lehet és kell használni, ahol rájuk valóban szükség van. A feladatunk megmutatni azt, hogy az Ipar 4.0 nem trendi tabletekből áll, amelyek halandó számára látszólag felfoghatatlan rendszereket tartalmaznak, hanem kézzelfogható előnyöket hordoz magában, közvetlenné tett beavatkozási és döntéshozatali lehetőséggel.

Cégünk ez év májusában konzorciumvezetőként az MTA SZTAKI kutatóintézettel közösen elnyert egy EUREKA pályázatot, melynek egyik fő feladata, hogy a kkv-k részére Ipar 4.0 módszertan és technológia bevezetését támogassa. A pályázat keretében tervezett fejlesztések is arról szólnak, hogy a kiegészítő eszközökkel, szenzorokkal, IT-támogatással és módszertanok elsajátításával hogyan lehet elérni Ipar 4.0 kompatibilis gyártást, és növelni a hatékonyságot. Bármely gyártó cég, amely több gépen szeretne áttekintést kapni a gyártási folyamatokról, potenciálisan alkalmas Ipar 4.0 jellegű fejlesztések elvégzésére a már meglévő rendszerek kiegészítésével. A növekedésre, fejlődésre képes cégek jellemzően már a koncepció felvállalása előtt elvégeztek egy sor olyan fejlesztést, amelyek Ipar 4.0 kompatibilisak, csak még nem ezen a néven illették. De hasonló a helyzet a duális képzéssel is. Ha végignézzük annak követelményrendszerét, rájövünk, hogy tulajdonképpen évek óta mi magunk is ilyen módszerekkel képezzük az új szakembereket és munkatársakat.

Integrált mérő- és szerelőberendezés, kézi kiszolgálású automata

Jelent majd választóvonalat cégek között az Ipar 4.0 kompatibilitás?

Az Ipar 4.0 eredetileg egy igen érdekes állami szintű kezdeményezés volt arra, hogy a negyedik ipari forradalom kontrollált körülmények között valósuljon meg. Amellett, hogy vezető ipari szerepet kívántak megőrizni és visszaszerezni, a kezdeményezők azzal számoltak és számolnak, hogy az ellenőrzés hiányában a potenciális negatív hatások némelyike felerősödhet, például mert a társadalmi, szociális vetületek nem feltétlenül láthatók előre, de az tudható, hogy gyorsak lesznek. A német kormány tehát igyekezett a folyamatot mederbe terelni, és inkább egy fejlődési, mint forradalmi átmenetet biztosítani. Ahogy említettem, ennek első fázisa már lényegében sikeresen lezárult. Az máris kijelenthető, hogy ha egy cég mellőzi a bevezetést, az már rövid és középtávon elveszített előnyökkel és a későbbiekben hátrányokkal jár. Egy gyártási folyamatot láncként kell elképzelni, melynek minden szemét kellő szilárdsággal kell felvértezni ahhoz, hogy maga a termelési lánc szilárd legyen. A vevők kifejezett igényeit meg kell válaszolni, de ha ma még nincs is ilyen kinyilvánított elvárás, akkor is versenyhátrányt okozhat például a megelőző karbantartás mellőzése is, hiszen nyilvánvalóan az a gyártó cég kerül előnybe, amelyiknél kevesebb a nem tervezett leállások által okozott pénzbeli és kapcsolati veszteség.

Bízunk abban, hogy a felkínált módszertan és eszközök bevezetésével a magyarországi partnerek is sikerrel, versenyképesen néznek szembe az Ipar 4.0 kihívásokkal.

Molnár László

 

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Austria transfers

Média Partnerek