Duplázás után, csúcstámadás előtt

Változó üzleti modellek a CAD-szoftverek forgalmazóinál

2016. március 06., vasárnap, 19:53

Címkék: 3D nyomtatás big data CAD-modell CAD/CAM/PLM Creo 3.0 kiterjesztett valóság Nyirő Ferenc plm PTC S&T Consulting Hungary Kft. tervezői szoftver ThingWorx Vuforia

Szemünk előtt zajlik a negyedik ipari forradalom térhódítása és ezzel párhuzamosan a CAD/CAM/PLM piac reneszánsza. A tervezői szoftverek változó piacáról és a gyártástechnológia aktuális trendjeiről Nyirő Ferenc, az S&T Consulting Hungary Kft. PLM-üzletágának vezetője beszélt a TechMonitornak.

TechMonitor: Milyen célokat tűzött ki 2016-ra a PLM-üzletág?

Nyirő Ferenc: A jövőre vonatkozó várakozások mindig a múltból indulnak ki. 2014-ben 42%-kal növekedett a PLM-üzletág árbevétele, ami részben az átjárhatóságot, illetve szerkeszthetőséget biztosító Unite és Flexible Modeling technológiák megjelenésének volt köszönhető. A hazai autóipari beszállítók is ráébredtek arra, hogy mekkora szabadságot jelent, ha bármilyen tervezői szoftverből származó modellt meg tudnak nyitni és adott esetben továbbszerkeszteni. Ebből adódóan 2014-ben 35%-kal növekedett az új ügyfeleink száma. Ehhez hozzájárult, hogy a Creo 3.0 megjelenésével a szoftverkövetési ajánlatunk is nagyon vonzóvá vált.

Ezekből a számokból kiindulva kellett meghatározni a tavalyi célokat is. Már a kitűzött 10%-os növekedés is ambiciózus volt, és ehhez képest sikerült a végén 16%- ot növekedni. Elmondhatjuk, hogy három év alatt megdupláztuk az üzletág forgalmát. Érdekes módon a környékbeli országokban is hasonló eredményeket értek el a helyi képviseletek, miközben a nemzetközi CAD-piac érett piaci környezetnek számít, évi 3-4%-os potenciális növekedési rátával. Ebben nyilván szerepet játszik az is, hogy Közép-Kelet-Európában jelentős autóipari gyártóbázis épült ki az elmúlt években.

A hazai CAD-piacon éveken át az árképzés volt a döntéshozatal fő befolyásoló tényezője, de már kialakult az ügyfelek azon stabil köre, akiknél a megbízhatóság és a megfelelő háttér is ugyanolyan fontos. Ezt felismerve évekkel ezelőtt elindultunk a szolgáltatások minőségének maximalizálása irányába. Egy cég életében ez nem döntés, hanem szemlélet kérdése. Meggyőződésem, hogy az idei növekedési céljaink eléréséhez már a minőségre vonatkozó szemléletünk is nagyban hozzá fog járulni. 2016-ra nincsenek túl agresszív növekedési terveink, az idei év inkább a konszolidációról fog szólni: mint a hegymászó, aki elér egy tábort, és ott néhány napig akklimatizálódik, erőt gyűjt a csúcstámadáshoz.

Nyirő Ferenc

Miben kell változnia az üzleti modelleknek?

Hatalmas mozgások figyelhetők meg a piacon, és ez nem csak a mi CAD-világunkra vonatkozik. A lapok újraosztása zajlik, és a következő 1-2 évben dőlhet el, hogy kik lesznek a következő évtized nyertesei. Ha csak a számítástechnika területét nézzük: ma már több Android operációs rendszer létezik, mint Windows, és az Intel számára is komoly konkurenciát támasztanak az ARM-alapú processzorok gyártói. A stabilnak hitt határok tehát hihetetlen sebességgel tolódnak egyik vagy másik irányba.

Egy másik megatrend a termékek szolgáltatássá való átalakulása (servitization). A fogyasztói termékek világában hozzászoktunk ahhoz, hogy megveszünk egy terméket, és jó eséllyel semmi közünk nem lesz többé az eladóhoz. A szoftverek esetében ez úgy történt, hogy megvettük a terméket, fizettünk szoftverkövetési díjat, amiért támogatást és új verziókat kaptunk. A szemünk előtt omlik össze ez az üzleti modell. Az előfizetéses világ nagyon komoly változásokat vetít előre, hiszen az előfizetés díja jóval kisebb, mint amennyi a szoftver ára lenne. A forgalmazók hirtelen azzal szembesülnek, hogy az egységnyi új eladott termékre vetített bevételek 60-80%-kal csökkennek, miközben az eladható szoftverek száma csak minimálisan nő. Ezt a hiányt a forgalmazóknak kell megfinanszírozniuk. Úgy véljük, hogy ez az átmeneti időszak a kevésbé tőkeerős viszonteladókat komolyan meg fogja viselni. Az üzleti modell ugyanakkor hosszabb távon fenntarthatóbb, ez látszott a Microsoft esetében is, ahol a bevételek átmeneti esése ellenére a tőzsde pozitívan reagált a bérleti konstrukció bevezetésére. Az egyik jelentős versenytársunk az év közepétől már kizárólag előfizetést kínál, megszüntetve ezzel az új szoftverek tulajdonlási lehetőségét. A cégünk által képviselt PTC a kényszerítés helyett a választás szabadságát kínálja az ügyfeleknek. Ebben az évben erőteljesen megjelenünk kedvező előfizetéses ajánlatainkkal, azonban aki birtokolni szereti a szoftvert, az továbbra is megvásárolhatja a Creót és a további megoldásainkat is.

Az S&T nem csak szoftvercég, így komplett IT-megoldásokat (szoftvert, hardvert, szervert, hálózatot, oktatást stb.) fogunk felkínálni szolgáltatásként a tervezéssel és gyártással foglalkozó ügyfeleinknek.

A bérleti konstrukció csökkenti, vagy növeli majd az illegális szoftverhasználatot?

Nehéz megjósolni. Annyi bizonyos, hogy – talán éppen a piac változásaira reagálva – minden gyártó komolyabban veszi ezt a kérdéskört, de etikailag sem kérdés, hogy ha valaki igénybe vesz egy szolgáltatást, akkor annak ellenértéke van. Az illegális használat mértéke egy két évvel ezelőtti kimutatás szerint nemzetközileg 40-50% volt, ez az országok fejlettségétől függően eltérő mértéket mutatott.

Lehetséges lenne egy legális szoftverhasználókat tartalmazó fehér lista összeállítása?

Ez nagyon érdekes felvetés, talán érdemes lenne. De a változást elsősorban a piacnak kellene kikényszerítenie azzal, hogy kirostálja az illegális szoftvereket alkalmazó beszállítókat. Az illegális szoftvert használó cég kisebb költséggel indul a versenyben, ez etikai és versenyjogi kérdéseket is felvet. A PTC eddig meglehetősen toleráns volt, azonban 2016-ban már erőteljesen fellép az illegális szoftverhasználat ellen. A jogosulatlan felhasználáshoz sok esetben a tájékozatlanság vezet: ha az üzemben egy fájlt meg akarnak nézni, sokszor egy feltört szoftvert telepítenek, pedig az ingyenes és legális Creo View nézegető ugyanazt tenné lehetővé. Az ügyvezető sokszor nem is tudja, hogy a munkatársak milyen szoftvereket telepítenek, és ezzel milyen veszélybe sodorják a céget. Meggyőződésem, hogy a cégek döntő többsége alapvetően tisztességes, és pusztán oda nem figyelésből vagy rövid távú gazdasági kényszerből követi el az illegális használatot. Ezen cégek figyelmébe ajánljuk kedvezményes ajánlatainkat. Nem érdemes várni, míg a BSA kopogtat az ajtón. A tudatosan zavarosban halászó cégek számára jelentősen növekszik a lebukás kockázata. Utólag rendezni egy ilyen ügyet sokkal többe kerül, arról nem is beszélve, hogy a magyar törvények alapján komoly, akár szabadságvesztési büntetési tételekkel is sújthatják a szellemi tulajdon nagymértékű megsértését.

Merre mozdul a tervezői szoftverek fejlesztése?

Létezik még egy megatrend: amit mi egészen idáig CAD-szoftvernek hívtunk, az valami nagyobb részévé válik. A CAD/CAM/PLM irányzatok mellett előtérbe került az intelligens, összekapcsolt termékek világa, ami alapvetően változtat meg mindent, amit a termékfejlesztésről gondoltunk. Hagyományos terméket minden szoftverben lehet modellezni, de az új termékekre vonatkozó követelmények már a CAD-gyártók erőviszonyait is átalakíthatják. Jó példa erre az elektromobilitás robbanásszerű fejlődése: a jövő autója mechanikailag sokkal egyszerűbb lesz, kevesebb mozgó alkatrészt fog tartalmazni, az elektronikájuk azonban százszor bonyolultabb lesz. Az IoT-átállást minden CAD-gyártónak le kell követnie és aki előbb lép, az piacot nyer. A PTC két évvel ezelőtt vásárolta fel az IoT-alkalmazások fejlesztésében élenjáró ThingWorx céget, ami akkoriban nagy értetlenséget szült, ma pedig már minden versenytárs ebbe az irányba mozdulna. A ThingWorx a szenzorokból történő adatgyűjtések alkalmazásainak fejlesztéseit gyorsítja fel. Kész megoldásokat szolgáltat, csak csatlakoztatni kell a szenzort. A létrejövő Big Data kezeléséhez pedig a nemrég felvásárolt ColdLight cég Neuron szoftvere is a PTC portfólió része lett. A Neuron képes hatalmas mennyiségű adatot valós időben átvizsgálni, és azokból következtetéseket levonni, előrejelzéseket készíteni.

A felvásárlások nem álltak le, a legújabb „szerzemény” a kiterjesztett valóság fejlesztéseiben mozgó Vuforia volt. A valóság eddig fogyasztói szinten használt virtuális kibővítése ezzel a vállalati szektorra is átterjedt, bejelentették az augmented reality objektumokat azonosító új szabványt (kódnyelvet). A ThingX szoftver ebből a kódból kideríti, hogy a sok ezer létező augmented reality alkalmazásból melyikre van szükség, meghívja azt, és máris elérhetővé válik a tartalom. Létrehoztak ezenkívül egy olyan eszközt is, ami a termékfejlesztő és -gyártó cégek számára is elérhetővé teszi a kiterjesztett valóságot. A gyakorlati haszna ennek például a szervizutasítások vizualizációja lesz, de ha a gépeket szenzorokkal is felszereljük, akkor a működési paramétereket (olajnyomás vagy csapágykopás) akár a telefonunkon is megjeleníthetjük.

Az additív gyártás térhódítása hogyan érinti a CAD-gyártókat?

Azt gondolom, hogy a PTC időben felismerte a 3D nyomtatás jelentőségét is. Az additív gyártás kifejezés megjelenése jól szemlélteti, hogy a kezdeti 3D prototípusgyártásból mára kifejlődött a direkt gyártás. A Creo 3.0 verzióban már megjelent a 3D nyomtatást támogató modul, ami a termékek 3D nyomtathatóságát vizsgáló funkciókészletet tartalmazza. A PTC ezt továbbgondolta, és a nyáron bemutatandó 4.0 verzióban tovább is lép ennél. Az additív gyártás ugyanis nem feltétlenül azt jelenti, hogy amit eddig fröccsöntéssel csináltunk, azt most nyomtatással gyártjuk le. Sok termék esetén megszabadulhatunk az eddig ismert gyártástechnológia korlátaitól, és lehetővé válik a konstrukciók újragondolása. A Creo 4.0-ban rengeteg funkció támogatja majd az új tervezői megközelítéseket, például automatizált 2,5D-s, 3D-s térrács, vagy felületi rács létrehozása tömör testek helyett. A létrejövő rácsszerkezetek tovább optimalizálhatók a Creo Simulation segítségével, így akár 40-50%-kal csökkentett össztömeg mellett is nagyobb teherbírással rendelkezhet majd a szerkezet.

Molnár László

 

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek