Digitális világ épül a hazai üzemekben

A munkerőhiány élénkíti a PLM-piac fejlődését

2018. május 24., csütörtök, 06:00

Címkék: Altair autógyár autógyártás autóipar autóipari beszállító cad CAD-modell CAD/CAM/PLM Creo 5.0 MES plm S&T Consulting Hungary Kft. termeléstervezés termelésütemezés

Számtalan cikket jelentettünk már meg PLM megoldásokról az elmúlt 10 évben, de az ide tartozó szoftvermegoldások hosszú ideig nem értek el áttörést a magyar piacon. Tavaly azonban egyre több hírt kaptunk termékadat-kezelő, vagy termelésoptimalizáló megoldásokat bevezető magyar cégekről. A CAD/CAM/PLM szoftverek piacának változásáról és a változás okairól Nyirő Ferenc, az S&T Consulting Hungary Kft. üzletágvezetője beszélt a TechMonitornak.

TechMonitor: Hogyan teljesített tavaly idehaza a CAD/CAM/PLM üzletág?

Nyirő Ferenc: Az üzletág forgalma 47 százalékkal emelkedett tavaly, ami összhangban van a cég növekedésével. A magyar piac meglehetősen érettnek tekinthető, a CAD-szoftverek terén maximum 10 százalékos éves bővüléssel számolhatunk, a forgalomnövekedés nagy része tehát egyéb területekről származott. Tavaly váltak gyümölcsözővé a már korábban megkezdett ipar 4.0 és végeselemes szimulációs projektjeink, de a PLM-megoldások terén is organikus bővülés mutatkozott. A PLM-technológiák korábban nem jelentettek többet a PDM-megoldásoknál, tehát termékadatbázis-kezelésnél, de 2017-ben komoly fordulóponthoz érkeztünk el, sok magyarországi ügyfél eljutott arra az érettségi fokra, hogy az alkatrészmenedzsmentet és a gyártásifolyamat-tervezést is digitalizálják.

Minek köszönhető ez a gyors szemléletváltás?

Kényszerítő erők nélkül nem menne, és ezek közül is meghatározó a munkaerőhiány. Ahogy egy kelet-magyarországi cégvezető megfogalmazta: ha valaki véletlenül elbiciklizik a gyárkapu előtt, és lassít egy kicsit, már fel van véve. A multinacionális cégek előnyben vannak, mert nagyobb bérszínvonalat tudnak biztosítani a munkatársaknak. Nekik egyelőre megéri, mert így is alatta vannak az osztrák vagy német béreknek, de a kkv-knak még ennyi mozgásterük sincs, csak a hatékonyság emelésében találják meg a kiutat.

Ennek köszönhető a termelésütemező szoftverek terjedése is?

A termelésütemezés és -optimalizálás egy természetes lépés, amit a komoly gyártókapacitással rendelkező cégek megtehetnek. Egy jó MES-rendszer két irányban dolgozik: egyrészt a bejövő megrendeléseket bontja szét részletes ütemtervekre, logisztikai lépésekre, és leküldi azokat a gyártásba, másrészt valós idejű adatokat gyűjt a termelés oldaláról. Ez egy folyamatos oda-vissza csatolás, vagyis egyszerre tudjuk szervezni a munkát és ellenőrizni annak hatékonyságát. Néhány százalék hatékonyságnövekedés már komoly kihatással lehet a profitra, vagy a versenyelőny meglétére, hiszen a Magyarországon is domináns autóipar elvárása az, hogy a beszállítók minden évben 2-3 százalékkal csökkentsék az alkatrészek árát. Ehhez tisztában kell lennünk az üzem képességeivel, és kontrollálnunk kell a költségeket.

A MES-rendszer bevezetése során az első lépés annak összekötése a már valószínűleg meglévő ERP-rendszerrel. Az egyes gépeket is hálózatosítani kell, bizonyos adatokhoz – például a selejtezés esetében – pedig emberi interakció kell. A MES összefésüli ezeket az adatokat, és így továbbítja az ERP-rendszer felé. A menedzsment felé tehát már teljesen transzparens adatok jelennek meg. Hatalmas tartalékok vannak a hatékonyság terén, hiszen még most is számos olyan nagyvállalat van, ahol a nap végén a munkatársak jelentik le, hogy hány darab alkatrész készült aznap a gépen.

Vannak azonban cégek, ahol nincs szükség MES-rendszerre, mert már rendelkeznek egy megoldással. Lehet azonban, hogy nem tudják valós időben mérni a gépi információkat. Erre ad megoldást a ThingWorks szoftver, ami napok alatt bevezethető, és a szenzorokból történő adatgyűjtések alkalmazásainak fejlesztéseit gyorsítja fel. Gyakorlatilag egy gyors röntgenfelvétel készíthető a cégről, és olyan összefüggések fedezhetők fel, amire a menedzsment addig nem is gondolt.

Ha egy kicsit kitekintünk a nemzetközi hadszíntérre, akkor azt láthatjuk, hogy a BMW például idén Windchill és ThingWorx szoftverekkel szabványosítja a termékfejlesztés és a gyártás nagy részét. A PTC csak azért érhette el ezt a sikert, mert az autóiparban egy rendszer szabványosítása nagyon nehéz feladat. Kommunikálni kell a beszállítókkal, amelyek ezerféle rendszerrel dolgoznak, és nincs lehetőség ezek összefésülésére. A PTC technológiájával azonban a BMW átláthatja és uralhatja ezt a nagyon heterogén világot is. 2016-ban a ZF lépett meg egy hasonlót, így lehet, elmozdulás következik be a német autóiparban.

A MES Pharis segítségével teljes kontroll alatt tartható a gyártás, egyszerűvé válik a termelés ütemezés

A szimulációs szoftverek világa szintén az egyszerűsítés irányába halad?

A végeselemes szimuláció terén alapvetően két világ van. A mérnökök mindennapi eszközeként funkcionáló eszközök csak egy-egy statikai vagy hőtani stb. kérdésre adnak választ. A profi szimulációs szakemberek és szoftverek viszont komplex és mély problémákat oldanak meg. A PTC szimuláció szoftverei CAD-integrált felhasználóbarát megoldások, a Creo Simulation ennek megfelelően adaptív-P hálózást használ. A piacon elterjedt szoftverek H-típusú megoldóval dolgoznak, ahol a maximális feszültség a háló sűrítésével változik. Komoly szakértelem kell azonban ahhoz, hogy tudjuk, meddig érdemes növelni a háló sűrűségét, hogy még érdemi pontosságnövekedést kapjunk a feldolgozási idő növekedése árán. Az adaptív-P háló ezzel szemben geometriai elemeket használ, amik tökéletesen lefedik az alkatrész geometriáját, és előre beállítható a hibahatár. A szoftver ezután automatikusan konvergálja az eredményeket, így a mérnöknek nem kell a hálósűrítéssel foglalkozni.

A specialistáknak olyan szoftverek állnak rendelkezésre, mint a Moldex, a MAGMA öntészeti szimulációs szoftver, vagy a 2016-tól elérhető Altair HyperWorks eszközök, amelyek nagy erőssége a topológiai optimálás. A topológiai optimálással nemcsak az alkatrész tömege csökkenthető – a műszaki paraméterek romlása nélkül –, hanem annak saját frekvenciája is elhangolható, ha az vibrációt okoz a járműben. Az Altair Insipre eszköz megint csak mindennapi eszköznek számít, mert ugyan a háttérben a HyperWorks rendszere fut, de a frontend annyira le lett egyszerűsítve, hogy egy-két nap alatt megtanulható. A szimuláció egészen ez ideig afféle „jó, ha van” eszköznek számított, de lehet, hogy a munkaerőhiány ezen a téren is ki fogja kényszeríteni a változást.

A legális szoftverhasználat terén történt javulás?

Két-három éve nagyon napirenden volt ez a témakör, de azóta tisztult a piac, mert azok a cégek, amelyek akkoriban lebuktak, már megtanulták, hogy ez nem egy járható út. Ők már biztosan tisztán versenyeznek, akik pedig továbbra is cinkelt lapokat használnak, azok megtanulták, hogyan rejtsék el az illegális használatot. Vagyis van javulás, de az nem olyan mértékű, mint amilyennek első pillantásra látszik. Az illegális szoftverhasználat sohasem fog megszűnni, de a magyar cégkultúra sokat fejlődött az elmúlt években.

Molnár László

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek