Az IT és az energiaszolgáltató szektor vezeti a munkabérlistát

2015. december 18., péntek, 12:07

Címkék: energiaipar energiaszektor fizetés IT munkabér opten

Közel négyszeres a különbség a legjobban és a legrosszabbul fizető ágazatok között a bérezési statisztikában – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből. A legjövedelmezőbb állások az energiaszolgáltatásban, az infokommunikációban, a pénzügyi szektorban és a tanácsadásban vannak. A lista végén a vendéglátás áll.

Jelentős különbségek tapasztalhatóak az ágazatok személyi jellegű ráfordításai tekintetében – adta hírül az Opten céginformációs szolgáltató a társas vállalkozások mérlegadatait elemezve. „A bérlista élén az energiaszektor áll havi 500 ezer forint feletti átlagos bruttó bérrel, míg a lista végén a vendéglátóipar kullog, 130 ezer forintos havi bruttó járandósággal” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs üzletág-igazgatója.

 

Ágazat

Bruttó átlagbér
(2014, ezer Ft)

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás

506

Információ, kommunikáció

408

Bányászat

348

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

309

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

280

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

273

Szállítás, raktározás

269

Feldolgozóipar

253

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

246

Vízellátás, szennyvíz, hulladékgazdálkodás

237

Oktatás

231

Kereskedelem, gépjárműjavítás

203

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

186

Ingatlanügyletek

181

Építőipar

181

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

177

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

163

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

130

 

Az ágazati bérstatisztikai élén első ránézésre nincsenek komoly meglepetések, az energiaszolgáltató cégek mellett az infokommunikációs szektor, a bányászat, a pénzintézeti szektor és a tanácsadó cégek állnak. „Az információk a vállalati beszámolókból származnak, de, mint tudjuk, ezek néha nem pontosan képezik le a valós foglalkoztatási viszonyokat” – mondja Pertics Richárd. Éppen ezért célszerű korrigálni az adatokat a munkáltatói gyakorlattal, az alkalmazotti jogviszony elterjedtségével, illetve a szürke- és feketefoglalkoztatás gyakoriságával.

Az energiaszolgáltató szektor az elmúlt évek állami bevásárlásait megelőzően igazi „multifellegvárnak” számított. Ennek megfelelően a viszonylag kis számú társaság által ténylegesen foglalkoztatottak között magas volt a bejelentett alkalmazottak aránya, miközben a cégek jövedelemtermelő képessége is lehetővé tette a munkabérek felfutását. Az elmúlt évek államosításai és a „rezsicsökkentés” után a jövedelmezőség csökkent, ennek megfelelően az átlagos személyi jellegű ráfordítás 2012 után visszaesett, de 2014-ben már ismét kismértékű emelkedést mutatott.

Az infokommunikációs szektor, a pénzintézeti szektor és tanácsadó szektor a szervezeti kultúrát tekintve nem tekinthető homogénnek. Egyrészt szép számmal vannak az ágazatokban ismert, népes alkalmazotti gárdával működő cégek és pénzintézetek, ugyanakkor számos mikro- és kisvállalkozás is működik ezekben a szektorokban. A hazai mikrovállalkozásokra általában nem jellemző a magas munkabér, a cégben dolgozó tulajdonosok például előszeretettel veszik ki pénzüket osztalékként vagy egyéb nehezen követhető módokon. Éppen ezért az infokommunikáció és a tanácsadói szektor felbukkanása a legmagasabb bérkategóriákban kifejezetten örvendetes fejlemény, ám egyúttal azt is jelzi, hogy ezekben az ágazatokban a tényleges jövedelem még magasabb is lehet a mérlegadatokból számított értéknél.

A bányászat nemzetgazdaságban elfoglalt súlya viszonylag csekély, ám a szektorban nyilvántartott cégeknél a tevékenység eredménytermelő képességéből és a munkakörök veszélyességéből fakadóan jóval az átlagot meghaladó fizetésekkel találkozhatunk – igaz itt a szigorú ellenőrzések és munkaügyi előírások miatt a szürke- és feketefoglalkoztatás aránya is alacsony.

Külön említést érdemel a lista végén álló vendéglátóipar. A többi ágazattól messze lemarad a bérlistán: a 130 ezer forintos átlagos havi bruttó bér csak részben magyarázható a szezonalitással. „Jobb feltételezésnek tűnik, hogy súlyos üzleti és etikai gondok vannak a szektorban – mondja Pertics Richárd. – Ha figyelembe vesszük az ágazatra jellemző magas felszámolási rátát, és ezt összevetjük azzal, hogy egy egyébként fellendülőben levő szektorról beszélünk, arra kell következtetnünk, hogy a szürke- és feketefoglalkoztatás aránya itt kirívóan magas lehet.” Az Opten szerint ezt alátámasztja az is, hogy a vendéglátás valamennyi céginformációs mutató tekintetében átvette a legfertőzöttebb ágazatnak járó nem túl hízelgő címet a megtisztulóban levő építőipartól.

Az egyes ágazatokra jellemző személyi jellegű ráfordításokat ugyanakkor érdemes összevetni a szektor árbevétel- és jövedelemtermelő képességével. Ezek a mutatók árulkodnak arról, hogy valójában mennyire hatékony az adott ágazat, és mennyi a humántőke hozzáadott értéke az egyes szektorokban. Az egy alkalmazottra jutó eredmény jól indikálhatja a jövőbeli bérviszonyok alakulását, hiszen a magasabb eredmény stabilabb munkahelyeket és növekvő béreket vetít előre. Az egy főre jutó árbevétel szoros összefüggést mutat a szektor egy főre vetített GDP-hozzájárulásával, így az összevetésben jól szereplő területek a magyar gazdaság igazi húzóágazatainak tekinthetők.

 

Ágazat

Egy alkalmazottra jutó eredmény (2014, ezer Ft)

Egy alkalmazottra
jutó árbevétel
(2014, ezer Ft)

Információ, kommunikáció

6523

29 204

Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás

2698

163 842

Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

2304

18 765

Feldolgozóipar

2213

42 953

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

1870

22 102

Szállítás, raktározás

1612

23 700

Művészet, szórakoztatás, szabadidő

1575

25 064

Építőipar

1442

24 449

Oktatás

1262

12 909

Kereskedelem, gépjárműjavítás

981

53 552

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

826

7496

Bányászat

500

32 533

Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

365

15 660

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

109

8525

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

107

10 022

Ingatlanügyletek

7

19 982

Háztartás munkaadói tevékenysége: termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra

-15

16 070

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

-140

6114

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

-24 236

35 207

Módszertan

A cégek által kifizetett munkabérek, juttatások és az utánuk fizetendő munkáltatói járulékok összesítve személyi jellegű ráfordításként jelennek meg a társaságok beszámolóiban. A személyi jellegű éves ráfordításokat visszaosztva a munkabéreket terhelő munkaadói járulékok kulcsával és a 12 hónappal egy hozzávetőleges bruttó béradatot kapunk. A statisztikai nem számol az különböző cafeteria- és egyéb béren kívüli juttatásokhoz tartozó adókulcsokkal, hiszen a beszámolókban a különböző juttatások megoszlására nincsenek általánosan elérhető adatok. A számításban az Opten a 27 százalékos szociális hozzájárulási adóval, valamint az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulással számolt, ám a valóságban a különböző béren kívüli juttatások adója ennél kedvezőbb is lehet. A számított bruttó munkabérek emiatt alulról közelítik a tényleges átlagot.

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek