Digitalizálás 360 fokban 2. rész

Hogyan alakítsd át adataidat információvá, és miért? A kiberbiztonság nem csak jól felfogott érdek, de a piaci szereplők számára törvényi kötelezettség is

2022. május 11., szerda, 06:00

Címkék: adat adatelemzés adatgyűjtő automatizálás digitalizálás ipar 4.0 Schneider Electric

Az adat egyszerűen keletkezik, ha kell, ha nem. Azt gondolhatjuk, hogy ha van adat, akkor könnyebb megalapozott döntéseket is hozni. De vajon tényleg így van? Válasszunk egy tetszőleges számot – legyen mondjuk a harminc. Ez az adat önmagában keveset ér, nem tudjuk, hogy például a külső hőmérsékletről vagy esetleg egy hőcserélő meghibásodásának valószínűségéről van szó. Ez a tudás különbözteti meg a (szám)adatot az információtól. Az adatok tudatos gyűjtésén és rendszerezésén túl tehát ma már az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e mindebből pluszinformációt is kinyerni. Ennek segítségével pedig a felhasználó gyorsabb és jobb döntéseket tud hozni, beleértve az információ eljuttatását azokhoz, akik szintén dolgozni tudnak azzal. És ez nem minden: az adatok és információk segítik a hosszú távú jövedelmezőséget, a környezetbarát működést. Ez utóbbi azért is fontos, mert a fenntarthatóságot ma már ugyanúgy beárazza a piac, mint a minőséget. Minderről Farkas Tibor, a Schneider Electric Zrt. sales igazgatója beszélt a TechMonitor olvasóinak.

Közhely, hogy a 21. század olaja az adat. Miért nem elég napjainkban, ha valaki évtizedes rutinok lapján hoz meg gyártási döntéseket?

Farkas Tibor, a Schneider Electric Zrt. sales igazgatója

Az adatgyűjtés célja mindig az információadás volt. A nagy kérdés, hogy milyen adatokat gyűjtünk, és milyen információkat kell szolgáltatnunk. Mindkét kérdés hatalmas átalakuláson ment át az elmúlt évtizedek során. Az utóbbi években – a mobil eszközök elterjedésének és a digitális kommunikáció térhódításának köszönhetően – új igényként jelent meg, hogy kinek, mire, hogyan és milyen gyorsan van szüksége az információtengerből.

Milyen trendek hatására változott a termelési adatok gyűjtése az elmúlt évtizedekben?

A ’80-as években elképzelhetetlen volt a „Big Data” kezelés, hiszen a merevlemezes háttértárolók kapacitása a számítógép árához képest drágán, és mindössze néhány 10 Mb-ban volt mérhető, amit napjainkban a legtöbb mobiltelefon is túlszárnyal. Emiatt egyértelműen a szükséges és elégséges adatokat tároltuk, amit értelemszerűen az elvárt információadás, vagyis a riportok tartalma határozott meg. Ezek voltak a relációs adatbázisok, melyeket a tárolási kapacitás optimalizálása érdekében komoly tervezés előzött meg.

Az elmúlt 10-15 év fejlesztéseinek köszönhetően napjainkra a háttértárolók kapacitási korlátaival már nem kell foglalkoznunk, ezért bátran tárolunk gyakorlatilag minden adatot. Emiatt az elméleti információszolgáltatási képesség korlátlan, bármit ki tudunk nyerni az adatbázisokból. Rettentően leegyszerűsítve: tárolunk mindent, és majd meglátjuk, mire lesz jó, milyen információra lesz szüksége valamikor valakinek. Ez a Big Data elv megközelítése.

Érdemes kitérni egy másik fontos tendenciára is, ez pedig az egyes ipari szereplők igénye, ami szintén nagymértékben megváltozott az elmúlt 15-20 évben. Előtérbe került a meglévő technológiai berendezések élettartamának növelése és a hatékony (energia, minőség, károsanyag-kibocsátás stb.) termelés. Az iparban a karbantartás-menedzsment is komoly átalakuláson esett át a reaktívtól egészen a napjainkban elterjedőben lévő, mesterséges intelligenciával működő, a prediktív karbantartást támogató megoldásokig. Ezen igényeket az adatbázisok fölé helyezett modellalapú működésű, illetve mesterséges intelligenciával támogatott alkalmazásokkal tudjuk kiszolgálni.

Mindezen szempontoknak és a korábban említett fejlesztéseknek köszönhetően az adatokból nyert hatékony, a döntéstámogatást nagymértékben támogató, némely esetben öntanuló információs rendszerek hozhatók létre. A Schneider Electric minden igényre kínál választ, akár alternatív megoldásokkal.

Mik a döntéstámogatást nagymértékben támogatni képes, jó információs rendszer ismérvei?

A felhasználók szeretik saját profiljukban saját maguk „konfigurálni” a használt nézetet. Az információ megjelenítésekor a legfontosabb a döntéstámogatás, azaz mindenkinek csak azt az információt jelenítsük meg, ami számára releváns. Ezáltal a felhasználónak nem kell azzal is foglalkoznia, hogy a láthatók közül kiválassza a számára fontos adatot, ami felgyorsítja az érintett döntéshozási reakcióidejét, és a döntés minőségét is javítja. Ebből fakadóan gyakori igény, hogy az aktuális nézetben lévő információt tágabb kontextusba tudja helyezni a felhasználó, más változókkal együtt tudja megjeleníteni, ezáltal pontosabb képet kap a megoldandó feladatról.

Szintén a döntés hatékonyságát támogatja egy másik fontos megjelenítési mód, amikor a rendszer a saját elemzései alapján helyezi előtérbe azt, amivel a felhasználónak foglalkoznia kell. Lényeges az is, hogy egy nézetben a felhasználónak ne kelljen megkeresnie, hogy mi igényel részéről döntést és/vagy beavatkozást, ezzel is gyorsítva és javítva a munkáját. A modern gyártástechnológia igényeire szabott rendszer ezen is túlléphet, és öntanuló módon jelzi az adott helyzetben a lehetséges okokat, és megoldási opciókat is javasol.

Milyen Schneider Electric megoldások segítik az automatizált adatgyűjtést és az akár valós idejű elemzést?

A Schneider Electric mind a szigetszerű, mind a központi adatgyűjtésre és -elemzésre képes egyértelmű választ adni a már megszokott és elvárt magas szintű műszaki támogatással. A távelérés egyik legjobb, a biztonságot garantáló módjának az EcoStruxure Secure Connect AdvisorTM megoldásunk számít.

A kiberbiztonságnak olyan törvényi kötelmei vannak – amelyekről eddigi tapasztalataink szerint kevés piaci szereplő rendelkezik a szükséges információval –, mint a NIS (EU 2016/1148), illetve az IEC 62443 (OT területre). Ezek teljesítésére, megoldására, sőt akár folyamatos monitorozására is van teljes körű megoldásunk. Többszintű auditjaink során megoldási javaslatokat adunk, melyek a törvényi kötelmek egyértelmű kielégítését szolgálják, továbbá igény esetén ezek megvalósításában közreműködünk.

A Cybersecurity Application Platformunk pedig egy, az IT-réteg 4. szintjére (L4) telepített alkalmazás, amely folyamatosan monitorozza a teljes rendszer biztonságát meghatározó paramétereket, és – szükség esetén – jelzéseket és riasztásokat ad. A kiberbiztonság betartása tehát nemcsak mindenkinek saját jól felfogott érdeke, hanem törvényi kötelem is.

Mennyire jellemző az ipari cégek körében a felhőben történő adattárolás? Mennyire biztonságos a felhő, és mik az előnyei?

A felhőben futó alkalmazások elfogadottsága a pandémia idején javult, de így is messze elmarad a nyugat-európai társadalmak idevonatkozó számaitól. A felhőalkalmazások egyik hatalmas előnye, hogy nem kell megvásárolnunk a kiszolgáló hardvereket, licenceket, mindössze egy szolgáltatásra kell előfizetnünk, a legtöbb esetben fix éves díjon, ami kiszámítható hatással van a működési költségekre. További előny, hogy ezen kiszolgáló rendszer karbantartásával, üzemeltetésével, frissítésével úgyszintén nem kell törődnie a felhasználónak. A felhőben futó legtöbb döntéstámogató szolgáltatás nem feltétlenül igényel programozást, mindössze konfigurálni kell azt, ami szintén csökkenti a beüzemelési időt, a kockázatot és a kitettséget.

A Schneider Electric 2018-ban szerzett többségi tulajdonrészt az AVEVA szoftvercégben, ezáltal az ipari szereplők között egyértelműen a legnagyobb szoftverportfólióval rendelkezik. Felhőalkalmazásaink széles igényeket képesek kielégíteni, kezdve a gépek, berendezések távmenedzselésétől (EcoX Machine Advisor) egészen az adatok hosszú távú tárolására és megtekintésére kifejlesztett AVEVA Insight alkalmazásig, ami választható opciókkal – például mesterséges intelligenciával támogatott prediktív „Asset Management” funkcióval vagy a berendezések hatékonyságát figyelő OEE (teljes eszközhatékonyság) elemző modulokkal – is rendelkezik.

Folytatjuk

Következik: Mesterséges intelligencia a gyárban. Hogyan változtatja meg a folyamatok fejlesztése, a mesterséges intelligenciával támogatott döntéstámogatás az ipart és a vállalatvezetési gyakorlatot?

Molnár László

Kapcsolódó cikkek:

Digitalizálás 360 fokban 1. rész

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
BESZÁLLÍTÓI KAPCSOLATOK

Itt a lehetőség tajvani kapcsolatokat építeni!

Média Partnerek