Csavaros megoldások 1. rész

Két innovatív technológiát vezetett be hazánkban a kötőelem-specialista UNIRIV Kft.

2018. október 02., kedd, 06:00

Címkék: autógyár autógyártás autóipar autóipari beszállító bevonat bevonattechnika kötőelem rögzítéstechnika Uniriv Kft.

Az iparban nagy hangsúlyt fektetnek a különböző bevonatokra (mind a megmunkáló szerszámok, mind a késztermékek és a kötőelemek területén), amelyekkel a termékek élettartamát, ellenálló képességét a különböző környezeti behatások ellen radikálisan megnövelhetik. A kötőelemeknél alkalmazott legmodernebb bevonatolási eljárásokról Pócza Zsolt, az UNIRIV Kft. ügyvezető igazgatója beszélt a TechMonitor olvasóinak.

A cinklamellás bevonat – a jövő cinkbevonata!

Miért növekszik a bevonatolás jelentősége a kötőelemgyártásban?

Pócza Zsolt: Egyértelműen a magasabb hozzáadott értékű termékeké a jövő, az olcsó tömeggyártás terén ugyanis egyre élesebb versenybe keveredünk Ázsiával, és ezt a harcot aligha tudnánk megnyerni. A felületkezelés mindig is a tevékenységünk szerves részét képezte, hiszen 2000 óta végzünk horganyzást. Minden egyes kiszervezett gyártási folyamat időveszteséget jelent, napjainkban pedig az ügyfelek nem fogadnak el késéseket még az albeszállítóknak betudható hibák miatt sem. A stratégiánk tehát jó ideje abból áll, hogy minden technológiát házon belül igyekszünk megoldani. Ennek megfelelően nem is húzódozunk az új eljárások elsajátításától. Az sem mindig igaz, hogy a magyar gazdaságban kevés az összetartó erő, mert mi mindig megtaláltuk azt a partnert – akár versenytársat is –, aki mindig előbbre tudott minket vinni.

Miben jelentkezik a cinklamellás bevonat magasabb hozzáadott értéke?

A kötőelemeknél jelenleg a normál cink horgany, vagy a cink-nikkel bevonat számít általánosan elterjedtnek. Az új fejlesztésnek számító cinklamellás bevonat irányába az autóipar elvárásai tereltek minket, ott ugyanis megfogalmazódott egy olyan igény, hogy még ellenállóbb bevonattal lássuk el a kötőelemeket. Létezik alternatívája a cinklamellás bevonatolásnak, de ezt egyetlen cég képes elvégezni Magyarországon, amelyik éppen a nagyobb alkatrészek mellett tette le a voksát, így a kisebb méretű autóipari termékek esetében gyakorlatilag egyeduralkodónak mondhatjuk magunkat idehaza. A technológia azonban nem korlátozható le kizárólag a gépjárműiparra. Jó példa erre, hogy egy hazai bőröndgyártó is az általunk felvitt bevonattal védi a sokszor hóban-fagyban cipelt és húzott termékeit a sérülésektől. Ez utóbbi alkalmazásban sokat számított az is, hogy míg a hagyományos bevonatok nem nevezhetők szépnek és homogénnek, a cinklamellás bevonat viszont kifejezetten esztétikus. A bevonat felvitelére speciális gépeket építettünk, hisz míg a horganyzáshoz kémiai folyamatokra, addig a cinklamellás bevonatolás alatt bemártásra, centrifugálásra és 220 °C-on történő beégetésre van szükség.

Bár az eljárás némileg megdrágítja a csavarokat, fémtömegcikkeket, a nagyobb bekerülési költséget bőven ellensúlyozza a hagyományos cink horganyzott kötőelemekhez képest akár tízszer jobb paraméterek. Ha csak egy adatot tekintünk: egy horganyzott csavar sópermetállósága nagyjából 80-100 óra, ezzel szemben a cinklamellás bevonat 800–1 000 óra rezisztenciára is képes. Az új bevonat ezenkívül meghatározott súrlódási tulajdonságokkal bír, jó tapadást biztosít, magas a vegyszerállósága, nem rontja az elektromos vezetőképességet, és extrém vékony rétegben (8–12 µm) is kiváló védelmet biztosít. Kiemelendő ezenkívül, hogy a környezetre gyakorolt hatása elenyésző az előzőekben részletezett bevonatokkal szemben, hiszen nincs szükség kémiai előkészítésre, kémiai anyagok beoldására és bekeverésére, ebből kifolyólag nincs szennyvíz. Nem utolsósorban megemlítendő, hogy a vevői igényeknek megfelelően akármilyen színben előállítható.

Milyen területek számára ideális a cinklamellás bevonat alkalmazása?

A cinklamellás bevonat előnyös tulajdonságai leginkább az autóiparban (biztonságiöv-csatok, féktárcsák, rugók, szorítók, tengelyek, csavarok, anyák stb.), az építőiparban (csavarok, anyák és alátétek, összekötő elemek, ajtó-ablak szerkezetek, lemezszerű alkatrészek stb.), a haszonjárművek, kerékpárok, mezőgazdasági gépek gyártásában (keresztirányú összekötések, kereszttagok, láncszemek, fékfogók-fékkarok, felfüggesztőelemek stb.) és az energiaiparban (a szélsőséges körülményeknek kitett alkotóelemek) domborodnak ki.

Első bevonatoló berendezésünket elsődlegesen kötőelemek és kis méretű fém alkatrészek (max. átmérő 30, max. hossz 100 mm) bevonatolására fejlesztettük ki. Megjegyzendő, hogy az új technológia iránt nemcsak a gyártó cégek jelezték érdeklődésüket, hanem kereskedőcégek is, amelyek az általuk forgalmazott kötőelemeket kívánják cinklamellás bevonattal magasabb hozzáadott értékű termékké változtatni.

Folytatjuk

Molnár László

Kapcsolódó cikk:

Csavaros megoldások 2. rész

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek