Alkalmazkodás törés nélkül

„Játssz több pingponglabdával, és a versenytárs nem fogja tudni mindet visszaadni!” Molnár István, az Iscar Hungary Kft. ügyvezető igazgatója

2018. március 29., csütörtök, 06:00

Címkék: fémipar fémmegmunkálás forgácsolás forgácsoló_szerszám ISCAR lapka precíziós szerszámok szerszám szerszámgyártás

Egy híján harminc év telt el a rendszerváltás óta. A 30 esztendő egyfajta bűvös határnak számít: írt róla verset Arany János, Vajda János és Szabó Lőrinc. Grecsó Krisztián könyvben foglalta össze három évtized emlékeit, de írt róla dalt Ihász Gábor és a Kormorán együttes is. Harminc év a szerszámpiacon is történelemnek számít. Molnár István, az Iscar Hungary Kft. ügyvezető igazgatója egyike a keveseknek Magyarországon, aki belülről nézte végig az iparág modern kori fejlődését. Tapasztalatairól szívesen beszélt a TechMonitor olvasóinak.

Kijelenhető, hogy idehaza az Iscar számít piacvezetőnek?

Molnár István: Kijelenthető, de azért nem ennyire egyszerű a helyzet. Egyes versenytársak egy-egy nagyobb multinacionális cégnél sokkal jobb pozícióban vannak, míg mások bizonyos szerszámtípusokban értékesítenek sokkal többet, mint mi. Azt a kijelentést mindenesetre vállalom, hogy a váltólapkás szerszámok terén ma az Iscar számít piacvezetőnek Magyarországon – a második helyezett a becslésük szerint mintegy 20%-kal kisebb forgalmat ér el. Régebben sokkal egyértelműbb volt az Iscar vezető szerepe, de mostanra megnövekedett azon versenytársak száma, amelyek hozzánk hasonlóan nagyon jó minőségű szerszámokat kínálnak. Ennek pozitív hozadéka, hogy Magyarország szerszámellátottsága már eléri a nyugat-európai vagy egyesült államokbeli szintet is.

Molnár István, az Iscar Hungary Kft. ügyvezető igazgatója

1989 óta foglalkozom az Iscar termékek hazai értékesítésével, és a piacvezető szerep szerintem alapvetően két okra vezethető vissza. Egyrészt az Iscar-csoport hagyományosan elég agresszív terjeszkedési politikát folytat, és meglehetősen innovatív – ezek most már bármelyik nagyobb szerszámgyártóról elmondhatók. A másik ok: a rendszerváltás idején a cégek mindent szívesen fogadtak, ami újszerű volt, nagy előny volt már akkor is a piacon lenni, és mi ki is tudtuk aknázni ezen előnyünket. Bár csak két emberrel indultunk, akkoriban meglehetősen könnyű volt teret nyerni Magyarországon, mert a versenytársak inkább elhagyni igyekeztek a piacot. Mindig is az számított – és számít ma is –, hogy ki hogyan tud alkalmazkodni a piaci körülményekhez. Bár a piacméret miatt mi csak az Iscar-csoport pár tized százalékát képviseljük, minden olyan segítséget megkapunk a központtól, amit a nagyobb képviseletek megkapnak, és teljesen szabad kézzel rendelkezünk. Az anyacég által biztosított szabad kéznek köszönhetően mi kellően rugalmasak tudtunk maradni. Ha akkoriban még bátrabbak lettünk volna, és mertünk volna kockáztatni, akkor most nagyobb előnnyel vezetnénk a piacot.

Minek köszönhető, hogy gyártóbázis is létesült Magyarországon?

Kezdetben csak sztenderd és félsztenderd termékeket értékesítettünk, de az autóipar felfutásával – termékeink 70%-a így vagy úgy az autógyártásban kerül felhasználásra – megnőtt a kereslet a speciális, egyedi szerszámok iránt. Az autóipari beszállítók már legalább felerészben az adott alkalmazásra szabott szerszámokat használnak. Speciális termékek nélkül megrekedtünk volna a kereskedői szinten, így viszont valódi együttműködés jöhetett létre az ügyfelek és a mi szakértőink között – már nem arról van szó, hogy az ügyfelek igénylik-e ezt, hanem arról, hogy enélkül nem lehetne érvényesülni. Mindezt ráadásul szoros határidők mellett kell kivitelezni, ha tehát nem lenne saját gyártóbázisunk, ez a jelentős piaci szegmens teljes egészében elveszett volna számunkra. Versenytársaink nem rendelkeznek hazai gyárral, ez is komoly előnyt jelent számunkra, de meg kellett tanulnunk élni is vele.

Az üzemben speciális lapkákat, váltólapkás szerszámokat, valamint tömör keményfém speciális szerszámokat gyártunk. A lapkatest legyártásán kívül minden egyéb technológia rendelkezésre áll Nagytarcsán a köszörüléstől kezdve a bevonatolásig – leszámítva a speciális bevonatokat. A termelésünk mintegy 30%-át a külföldi Iscar-képviseletek kötik le, de előfordul, hogy az anyacég is megbíz minket gyártással. Muszáj megőriznünk a már többször említett rugalmasságot, de a kereslet növekedése óhatatlanul azt hozta magával, hogy mi is hosszabb szállítási idővel vállaljuk a szerszámok legyártását. A speciális szerszámokhoz is a sztenderd változatok szabványait, lapkafészkeit, geometriáit használjuk, de ehhez az kell, hogy a sztenderd szerszámok között is sok olyannal rendelkezzünk, amelyek ötletben megelőzik a versenytársakat – bár vannak olyan területek is, ahol a konkurencia jár előrébb. Az ötélű beszúró lapkák, háromélű fúrószerszámok közül sokat még nem tudunk Magyarországon bevezetni, mert az ipar fejlettsége nem tart ott.

Állítanak fel valamiféle fontossági rangsort a gyártásban?

Erre az lenne a politikailag korrekt válasz, hogy nem, de valóban előfordul, hogy előreveszünk egyes megrendeléseket. Az nem fordulhat elő, hogy egyes cégeknek magasabb minőségű szerszámokat állítsunk elő – ez gyártásszervezésben sem lenne megoldható –, de léteznek olyan kereskedelmi szempontok, amiknek mindenképpen meg kívánunk felelni. Jelenleg mintegy 60 munkatárssal dolgozunk együtt, és a hazai értékesítésünk egyharmadát már a nagytarcsai üzemben állítjuk elő. A szakképzett munkaerő hiánya természetesen minket is érint: irodai dolgozót viszonylag könnyű találni, a problémákat megoldani képes mérnök-üzletkötőt már nehezebb, de a legnagyobb nehézségek a gyártásban adódnak. Az egész országban alig pár tucat olyan ember maradt, aki ért az öttengelyes CNC-köszörűk működtetéséhez. A gyártásunk a kisebb tételnagyságok ellenére is automatizálható, így egy teljes műszakot meg tudunk oldani mindössze 3-4 gépkezelővel – ehhez persze az is kell, hogy aznap kevés átállás legyen beütemezve. Az automatizálás kiemelt stratégiai szerepet kapott világszerte, az anyacég már egyáltalán nem vesz olyan gépet, amihez nem csatlakoztattak robotegységet is.

Hogyan változott a szerszámgyártás egy ilyen hosszú pályafutás alatt?

A szerszámgyártásban – mint minden üzleti tevékenységben – számos irány létezik, és az egyes cégek a céljaiknak megfelelően súlyozzák ezeket, köztük a fejlesztéseket is. Arról tudok beszélni, hogy nálunk mi változott. Az Iscar nem volt mindig autóipari beszállító, így egy időben a központi fejlesztések a nagyobb méretű szerszámok irányába mentek el, hiszen ezekhez nagyobb piaci lehetőség társult. Mostanra ez is megváltozott, és a termékkínálatban megjelentek a kis méretű, sőt miniatűr szerszámok is.

A méret azonban csak a fejlesztések egy része. Volt időszak, amikor a sajtolótechnológiára helyeztük a fő hangsúlyt, majd a bevonatok kerültek előtérbe, most pedig a rugalmasság élvez kitüntetett figyelmet. Már az is nagy váltás volt, hogy a sztenderd termékekről speciális szerszámokra tértünk át, de ezen belül is először csak tömör keményfém szerszámok, majd speciális lapkák, végül váltólapkás egyedi szerszámok jelentek meg a kínálatunkban. A legfontosabb mindig az alkalmazkodás volt. Ahogy nekünk tanították: ha egyszerre több pingponglabdával játszunk, a versenytárs nem tudja majd mindegyiket visszaütni.

Ahogy most látom: az alapanyagok drágulása miatt a tömör keményfém szerszámok helyét részben a váltólapkás szerszámok vehetik át. Nincs kizárva azonban, hogy a piac más irányba indul el; most is léteznek már olyan szerszámok, ahol a hátsó rész teljesen értéktelen fém, és csak a szerszám vágóél felőli oldala számít jó minőségűnek. Más cégek a szerszám belsejét tudják olcsó keményfémből legyártani.

Eleve nagy változás előtt áll maga a forgácsolás. Nagyon meg fog nőni a precíziós kovácsolás és öntés jelentősége, ami maga után vonja azt is, hogy jelentősen csökkenni fog a leválasztott anyag mennyisége. Van két cég Magyarországon, amelyek nagyon hasonló termékeket gyártanak, de az egyik kovácsolt, a másik tömör előgyártmányból indul ki. A végeredmény ugyanaz, de az egyiknél 5, míg a másiknál 50 százalék a leválasztott forgácsmennyiség. Mindkettő ott van a piacon, de azt gondolom, hogy az első filozófia fog felülkerekedni. Nem beszélve az additív gyártásban rejlő lehetőségekről. A forgácsolás jelentősége tehát mindenképpen csökkenni fog.

Milyen előrelépések láthatók az ipar 4.0 koncepció részét képező intelligens szoftveres megoldások terén?

A szoftveres szerszámmenedzsmentre, kopás- és törésfigyelésre, élettartam-optimalizálásra irányuló megoldások nem új keletűek, de az is igaz, hogy még mindig nem mindenhol használják azokat. Ha azt látjuk, hogy egy ügyfelünknél hirtelen radikálisan csökken egy-egy lapka felhasználása, akkor valószínű, hogy elkezdtek használni a vezérlőben egy, a szerszámfelhasználás optimalizálását elősegítő funkciót. A nagy multinacionális cégek ebben is élenjárnak, de már egy kisebb forgácsolóüzem is egyre nagyobb hangsúlyt fektet erre.

A szakmát gyökeresen meg fogja változatni az információáramlás átalakulása, például a technológiák és szerszámadatok felhőből történő letöltése. Ha nekünk mostanában továbbképzést tartanak, akkor két napig a szerszámokról van szó, de utána egy teljes napig ezeket az intelligens szerszámmenedzsment-eszközöket mutatják be. Nemcsak arról van szó, hogy mi, emberek honnan olvassuk le az adatokat, de itt már a gépek cserélik ki egymás között az információkat. Az anyagcég véleménye szerint ez egy évtizeden belül teljesen átalakítja a gyártás folyamatát. Nincs kizárva, hogy ez így lesz, de Magyarország vélhetőleg ezen a téren is egy kicsit lemaradva követi majd a fejlettebb világot. Az USA filozófiájába tökéletesen illeszkedik a folyamat, a németek bár nem feltétlenül szeretik, de csinálják, mi pedig várjuk, hogy mikor ér el hozzánk.

Egy szerszámgyártó számára jó fejlemény, ha csökken a szerszámfelhasználás?

Túl egyszerű filozófia lenne azért gyártani valamit, hogy azt megvegyék, sőt sokat vegyenek belőle. A problémákat kell felismerni, és azokra kell megoldást találni. Az újításokon és a minőségen kívül a szolgáltatási színvonal volt az, ami minket éveken át előrevitt. Ha változik a gyártási környezet, akkor ehhez kell alkalmazkodnunk, másképpen kell megoldanunk az ügyfél problémáját, és lehet, hogy annak a jövőben már csak egy kisebb része lesz a lapka legyártása. Amelyik gyártó nem találja meg a maga helyét az átalakulásban, az el fog tűnni.

Molnár László

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek