A digitális korban digitális intelligenciával kell bírni

Ipar 4.0-kompatibilis megoldások a fémlemez-megmunkáló vállalkozások számára

2016. december 19., hétfő, 06:00

Címkék: Amada élhajlítás EPL-Tech Kft. euroblech 2016 Hannover hegesztés hegesztéstechnika ipar 4.0 lemezmegmunkálás lemeztechnika lemezvágás lézer lézeres vágás

Merre fejlődik a fémmegmunkálás a digitális korban? Az AMADA az idei EuroBLECH kiállításon demonstrált Digitális Gyár elgondolása az Európában ipar 4.0 koncepció néven ismert termelési filozófia gyakorlati megvalósítása. A japán gyártó által felvázolt és megvalósított digitális átállásról Illyés Péter, a hazai képviseletet ellátó EPL-TECH Kft. ügyvezetője beszélt a TechMonitornak.

TechMonitor: Mennyire elfogadott jelenség a digitalizálás a lemezmegmunkáló cégek vezetői számára?

Illyés Péter: Az iparban már 10-15 éve rendelkezésre állnak olyan megoldások, amiket napjainkban az ipar 4.0 koncepcióval azonosítanak, de rendszerszerűen valóban csak most állnak össze az egyes elemek. A gyártás jövőjéről még mindig mást és mást feltételeznek az egyes szereplők, de örömteli, hogy a koncepció iránt már Magyarországon is jelentős érdeklődés mutatkozik, nem egy ügyfelünk aktívan használja is az itt bemutatott megoldásokat. Van egyfajta bizalmatlanság aziránt, hogy a gyártási adatokat a kibertérben (felhőben) tároljuk, de logikusan végiggondolva: a bizalmas gyártási információk egy egyszerű e-mail-küldés során is annyi szerveren futnak keresztül, hogy az semmiképpen sem nevezhető biztonságosabb megoldásnak.

Az ipar 4.0 megoldások elterjedése nagyban függ majd attól, hogy az egyes gép- és megoldásszállítók által kidolgozott platformok képesek lesznek-e egymással kommunikálni, vagyis létrejönnek-e az általánosan elfogadott ipari protokollok. Ez hasonlóan működik, mint a mindennapi életünkben. A közelmúltban egy iPhone-ról küldtem Google naptáros meghívót 19 cégvezetőnek, de csak hárman tudtak szabályosan visszajelezni, további 2-3 meghívott e-mailben reagált, a legtöbben pedig úgy sem, mert sehogy vagy csak e-mailben kapták meg a meghívást, ami már nem a legmegfelelőbb kommunikációs eszköz. Elgondolható, hogy egy hasonló kommunikációs hatékonyság ipari környezetben milyen károkkal járna. De a példából is felvetődik a kérdés, hogy ha a legegyszerűbbnek tűnő modern lehetőségeket sem tudjuk zökkenőmentesen használni a mindennapi életünkben, akkor a gyártási környezetben képesek leszünk-e megtalálni, kiválasztani, bevezetni és alkalmazni ezeket a sokkal összetettebb megoldásokat.

Hogyan épül fel az AMADA koncepciója?

A Digitális Gyár koncepció lelke az AMADA gépek saját fejlesztésű moduláris szoftverrendszere. A Virtuális Prototípus Szimulációs Rendszer (VPSS) névre keresztelt rendszer automatikusan határozza meg a megmunkálási sorrendet és az ehhez szükséges szerszámokat, sőt adott esetben a kapott rajzon található hibákat is korrigálja. A bevitt alkatrészadatok alapján elkészíti a hajlítási sorrendet és a szerszámozást, meghatározza a terítéket, amit a lézervágónak, a stancolónak vagy a lézerstanc kombigépnek el kell készíteni, megadja a kontúrvonalakat, és kiszámolja a kontúrokhoz ideális vágási sebességet és gázbeállításokat.

Az adatokat SDD szerver tárolja, ahonnan hálózaton vagy USB-kulcson keresztül juttathatjuk el a termelőberendezésekre. A termékhez egy vonalkódot is társít, amit a lézervágó gép akár mobileszközről is képes beolvasni, és automatikusan elvégzi a társított beállításokat. Az élhajlító ugyanezen vonalkód alapján végzi el a program betöltését, jelezve a gépkezelőnek a szükséges szerszámozást és a hajlítási feladatot, amivel az átállási idő is radikálisan lecsökkenthető.

A szoftver képes arra is, hogy több tucat – eltérő anyagból készült – lemezalkatrész ideális, közös felszerszámozását is meghatározza. Megadja az egyes alkatrészek hajlítási sorrendjét, megvizsgálja az ezekhez hozzárendelt szerszámokat, és kijelöli, hogy milyen műveleti sorrend szükséges ahhoz, hogy a kijelölt alkatrészeket a lehető legkevesebb átállásból, közös felszerszámozással hajlíthassuk meg. Ha ez egy felszerszámozásból nem lehetséges, akkor alkatrészcsoportokat képez, és felajánlja a lehetséges közös felszerszámozásokat. A feladatok értelmezését a gépeknél felhasználóbarát, multi-touch kezelői panel könnyíti meg.

Milyen gépek illenek egy valódi digitális gyárba?

A kiállítási stand egyik fénypontjának számított az FLW-ENSIS fiberlézer-hegesztőgép is. A 3 kW-os lézerforrás saját fejlesztés. A gép 3D-ben programozható, a programozófelület pedig megegyezik az AMADA többi berendezésével. A hegesztőrobot öntanuló optikai korrekciót tartalmaz: felismeri a hajlítási élt, és automatikusan odailleszti a hegesztési vonalat. A szabadalmaztatott forgólencsés megoldás a fejegység mozgatása nélkül képes nagy hézagkitöltést biztosítani, az automatikus lézersugár-szabályozás mellett mélyebb penetrációra, különleges brazingre és ponthegesztésre is képes.

A nagy formátumú táblák megmunkálására ideális a 4 kW-os ACIES-AJ stanc és fiberlézer kombinált gép, amely dupla be- és kitárazó toronnyal van ellátva, akár 72 órán keresztül is képes folyamatosan dolgozni bármiféle kezelői beavatkozás nélkül. Ugyanazon felületen programozható, mint a lézervágók és élhajlítók. A rendszer a QR-kóddal ellátott szerszámok minden egyes leütését rögzíti, számon tartja azok várható élettartamát, és figyelmeztetést küld, ha egy szerszámot köszörülni kell. A hálózatba kötött Amada TOGU-iD szerszámköszörű így pontos adatot kaphat arról, hogy a kérdéses szerszámból mennyit kell leköszörülnie, így a tökéletes szerszámélezés mellett maximális szerszámélettartam érhető el.

Az EuroBLECH kiállítás során bemutattuk az LCG-AJ új, 6 és 9 kW-os Amada fiberlézer-forrását, amely jelentősen növeli a vágható vastagságot, és felgyorsítja a vágási sebességet. A standon összehasonlítottuk az egyes anyagtípusok és -vastagságok 3, 6 és 9 kW-os Amada fiber lézerrel történő vágásának lehetőségeit. Ehhez kapcsolódóan azt kell átgondolni, hogy melyik szegmensbe tartoznak azok a lemezalkatrészek, amiket a vállalkozásnak meg kell munkálnia, és ahhoz válassza meg az optimális gépet. A 25 mm-es alumínium, rozsdamentes acél vagy normál acéllemezeket ugyanúgy ki lehet vágni egy 6, mint egy 9 kW-os fiber lézerrel. Természetesen más sebességek mellett: a 9 kW-os teljesítmény többszörös sebességet és termelékenységet jelent, mint ami a 3 kW-os lézerrel elérhető. A 6 kW-hoz képest már jóval kisebb a sebességkülönbség, de adott esetben ez is képezheti a versenyelőnyt, ezt minden vállalkozásnak saját magának kell eldöntenie.

Milyen szempontokat érdemes még mérlegelni a beruházási döntés meghozatala előtt?

A beruházás során sokszor nem merül fel, hogy a megnövelt vágási sebesség önmagában nem jelent termelékenységnövekedést, ha az egész anyagáramlást nem fejlesztjük fel arra a szintre, hogy a megnövelt sebességet képes legyen kiszolgálni. Az előzetes egyeztetések során ez általában kiderül, és ilyenkor javaslatot adunk arra is, hogy milyen automatizálási megoldásokkal gyorsítható fel az anyagáramlás, az anyagok ki- és betárazása. Ezek a beruházások jellemzően akkor térülnek meg, ha feszített a termelés: ilyenkor a nem produktívan töltött gépórák hatalmas veszteségeket tudnak okozni.

A lézervágó berendezés anyagellátását az automatikus alapanyag-tároló torony és a szintén automatikus rakodórendszer képes biztosítani, amellyel már a repülőoptikás lézeres vágás során létrehozott munkadarabok kitárazása is megoldható. Ha az üzemet automatizált megoldásokkal látjuk el, akkor a termelés autonóm módon vagy minimális kezelői beavatkozással képes folyni.

Molnár László

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek