A legmodernebb oktatási módszerek segítségével sajátíthatják el az ipari digitalizációhoz kapcsolódó technológiák alkalmazását azok a középiskolások, akik a Festo MPS (Modular Production System) Ipar 4.0 oktatási mintarendszerével készülnek fel a negyedik ipari forradalom mindennapi próbatételeire.
A jövő informatikusa jelenti a kapcsot a felgyorsult felhasználói igényekhez való alkalmazkodás és a robbanásszerű technológiai változások között – derült ki az év egyik legnagyobb szakmai konferenciája, a Symposium második napján. A hazai infokommunikációs szcéna meghatározó rendezvényét követő eseményre, a T-Systems Jövőterére közel 300, műszaki pálya felé orientálódó diák is ellátogatott.
Az Ipar 4.0 már nem a jövő kérdése többé, minden társadalomnak haladnia kell a korral, és szembenéznie a kihívásaival. Az ipari folyamatok megértetéséhez következetes és módszeres oktatásra és képzésre van szükség. Ezentúl nem csak azt kell megtanulnunk, hogy hogyan működnek a minket körülvevő berendezések, hanem azt is, hogy ezt az információt hogyan tudjuk továbbadni a következő generációknak. A robotika jelenleg olyan helyzetben van, hogy a fizikát és a műszaki tudományokat szórakoztató, tanulható, és szemléletes módon képes bemutatni.
Robotikai eszközökkel támogatja egy XVIII. kerületi általános iskola informatikai tehetséggondozó programját a Knorr-Bremse Rail Systems Budapest, amelynek egyik munkatársa speciális tananyagot is kidolgozott a gyerekeknek.
A 3D nyomtatók világszerte egyre több ország közoktatásában megvetik a lábukat. Valamivel előttünk járó államokban már központi programok felelnek az iskolák felszereléséért, míg itthon még csak előkészítési fázisban lehet hasonló lépés. Mindazonáltal a kreatív, tenni akaró pedagógusoknak és néhány támogató vállalatnak köszönhetően mi sem vagyunk elmaradva a trendektől.
Az egyik legizgalmasabb és legdinamikusabban fejlődő modern technológiával és tudományággal, a 3D nyomtatással ismerkedhetnek meg játékos formában a zánkai Erzsébet Üdülőközpont és Táborban nyaraló gyermekek az idén nyáron. Mindezt az egyre sikeresebb 3D Tech az Iskolákban-program keretében.
Óriásit lép előre a 3DTech az Iskolákban projekt azzal, hogy az alapító FreeDee Printing Solutions-höz csatlakozik a 3D nyomtatás két másik fontos magyar szereplője, a CraftBot 3D nyomtató és CraftWare program díjnyertes magyar fejlesztője és gyártója, a Craftunique és a világszerte használt 3D modellező szoftver magyar készítője, a Leopoly.
A MakerBot és a FreeDee Printing Solutions meghirdeti a 3D nyomtatási ismeretek hazai elterjedését célzó programját, a ‘MakerBot a tanteremben!’ oktatási intézmények számára kiírt pályázatot, amely keretében 10 db MakerBot Replicator 2 és fődíjként egy darab ötödik generációs MakerBot Replicator típusú 3D nyomtató talál gazdára a pályázó iskolák között. Emellett a győztes intézmény egy tanárának technológiai oktatása a 3D Akadémián szintén a nyeremény részét képezi.
A tehetség átlagon felüli teljesítményt jelent a mai magyar felnőtt lakosság számára, és legkésőbb kisiskolás korban kiderül, kiben rejlik, ugyanakkor Magyarországon nem számít értéknek - egyebek között ezt tartalmazza az az országos, reprezentatív közvélemény-kutatás, amelyet a Matehetsz (Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége) készíttetett a tehetség társadalmi megítéléséről.
Rendkívül ötletes gépezetek, reakciók tucatjai – december 12-én véget ért a Láncreakció tudományos verseny. A nyertes csapat 24 kémiai és fizikai reakciót kapcsolt össze.
Az oktatási intézményeket - szakképzési, köz- vagy felsőoktatási intézményt - elhagyó fiatalok nem rendelkeznek az alapvető munkavállalói ismeretekkel, pedig a tájékozatlanság a munkavállalás szintjén is veszélyes, és a feketemunka "melegágya" - hívja fel a figyelmet közleményében a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ), amely egy munkavállalói ismereteket tartalmazó tananyagot készít a felsőoktatásban tanulók számára.
Általános iskolában az angol, a német vagy a francia nyelv tanítását ajánlja első idegen nyelvként az erről szóló, 2012-2018-ra vonatkozó kormányzati stratégia, amely ugyanakkor kitér arra: nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a diákok először a komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező német nyelvvel találkozzanak először.